Szolgálat 7. (1970)
21. A keresztény aszkézis legfőbb belső gyakorlatai
21. A KERESZTÉNY ASZKÉZIS LEGFŐBB BELSŐ GYAKORLATAI 1. A képzelőtehetség A képzelőtehetség (fantázia) az a képességünk, amely a külvilágból az érzékek útján nyert képeket bizonyos belső lélektani szabályok szerint ugyan, de megélésünk szerint elég szabadon, s olykor játékosan illeszti össze. A képzelet célja nem önmagában van, hanem a lélek ma- gasabbrendű életében, amelynek a képzelet a legváltozatosabb anyagot szolgáltatja. Nagy jelentősége nemcsak az, hogy a fölvett képzeteket folyton megújuló kapcsolatokban, tehát az életnek sokszerűségével tárva a lélek elé, lélektani tartalmunkat igen gyarapítja, — hanem különösen az, hogy sajátos színezést ad a lélektani tartalomnak. Ez az a képesség, amelyben megelevenednek, belső életszerűséget kapnak a lélektani tartalmak. Ebből következik, hogy lelkünk számára roppant előnyös a jó képzelet és roppant hátrányos a rossz képzelet. — Ebben a fogalmazásban a „jó“ és a „rossz“ alanyi megélés és megítélés szerint nagyon különféle lehet. Egy iszákos pl. minden bizonnyal nagyon meg van elégedve képzeletével, amikor az élénken hozza leikébe a különféle jó italok színét, ízét. A bosszúálló ember is nagyon meg lehet elégedve képzeletével, mikor az a bosszúnak nagyszerű ötleteit sugallja. A „jónak“ és „rossznak“ tárgyi mértéke az ember Istentől elgondolt ideiglenes és örök kibontakozásával kapcsolatos. Tehát jó képzelet az, amely ennek a célnak előnyösen szolgál, rossz képzelet pedig, amely ezt a célt hátráltatja. Különben lelkiismeretünk is tájékoztat valamennyire képzeletünk jóságáról, ill. rosszaságáról, — a bűnökkel, hibákkal, szenvedélyekkel kapcsolatban. Ha ezek felé dolgozik rugalmasan képzeletünk, rossznak minősíti. Ha pedig az erények felé dolgozik rugalmasan képzeletünk, jónak minősíti. Minthogy a képzeletet működésében nem köti az igazság, nagyon eltérhet jobbra is, balra is a tárgyi igazságtól. Vagyis nagyon könnyen tévedésbe ejt. Az értelem feladata az ellenőrzés. a) Legsajátosabb hibái A túlzott mozgékonyság élénk természetekben. Ebben a mozgékonyságban lehet igazi féktelenség is, de legalábbis gyakori a fölszínes ingerkedés. Ez a komoly munkánál igen hátráltató lehet, különösen pedig az imánál. Természetesen nehézkes temperáméntumbknál lehet a képzelet egészen tompa is. Másik nagy hibája a képzeletnek a bukott ember alacsony hajla62
