Szolgálat 7. (1970)
21. A keresztény aszkézis legfőbb belső gyakorlatai
maival való szövetkezés. — Érthető ez, mert a képzelet érzéki természetünkben gyökerezik, tehát annak kielégülései irányában hajlamos. Ilyen értelemben nagy tehertétel a magasabbrendű ember számára. b) A képzelet nevelése Tudnunk kell először, hogy nincsen egészen hatalmunkban, tehát szabadakaratunk nem lehet felelős minden működésért, hanem csak azokért, amelyekhez szabad beleegyezése hozzájárul, ill. ha az előállított képeket szabadon élvezi vagy elfogadja. Félénkség, belső megzavarodás, nyugtalanság mindenkor hátrányosan, vagyis a rossz felé befolyásolja működését. Amiért is fontos, hogy a képzelet által ne engedjük magunkat nyugtalanítani, izgatni. Ez amilyen fontos elv, annyira nem egyszerű a gyakorlata. Az egyenes harcok ui., ill. a szembeszállás a képzetekkel, kevésbé vezet célhoz. Fontosabb a figyelem elvonása, elterelése valamilyen más tárgyra, amely jó, vagy legalább közömbös és érdekel bennünket, tehát képzeletünket is. A képzeletet táplálni kell értékes képekkel, a képek és képzetek csoportjaival. Nagyszerű e tekintetben a biblia képzeletnevelő művészete, fönséges történeteivel, példázataival. Jézus is ilyenekben tanított. Nem lehet eléggé ajánlanunk a lelkiéletben a keresztény művészetet és a szentek élettörténetét. Bármilyen jó nevelés sarkpontja marad azonban az aszkézis: egészen komoly erőfeszítés a szabadakarat ellenállásában, amikor a képzelet erőszakosan tör a lélekre. 2. Az értelem Ennek a kiváló képességünknek, amelynek tárgya az igazság, természete a világosság, célja pedig egész életünk biztos eligazítása a valódi úton, szintén vannak hibái. Ezek végességével kapcsolatosak, méginkább pedig testbe való beágyazottságával, leginkább azonban az ádámi bukás folytán előálló belső diszharmóniával. a) Az értelem legfőbb hibái Első helyen szerepel a homály. — Bukott állapotunk talán legsajátosabb terheltsége. Olyan nehéz az emberi szellemnek az élet lényeges kérdéseiben kellő világosságra eljutni. A lényeglátás még egyszerű dolgokban sem ismertetőjegyünk. Szépen fejtegeti ezt Salamon bölcsességért könyörgő imájában. (Bölcs. 9,13-17.) Másik jelentős hibának mondhatnék az érzékiség igájával való szövetséget. Az emberi értelem ui. nem az ő legbelsőbb természete szerint működik, keresvén önzetlenül a tárgyi igazságot és a világos eligazodást az örök célok felé, — hanem nagyon is az érzéki természet 63
