Szolgálat 2. (1969)
Tanulmányok - Őry Miklós: Pázmány az ige szolgálatában
várott." Pázmány összeköttetésben állt vele: 1605 böjtjén Sennyei marsall útján könyvet küld neki Erdélybe.'2 Később a már lefordított szöveg kijelölt revizorai között Pázmány első helyen szerepel.'3 Végül is ő tetőzte be a nagy vállalkozást: az esztergomi érsek egyházi engedélyével és támogatásával jelenik meg nyomtatásban az első katolikus magyar biblia. Káldi említi prédikációs-kötetének ajánló írásában (1631) hogy a „hívek nagy vigasztalással, a pártosok álmélkodással hallgatták Pázmányt“. Kétségtelen, hogy Magyarország második apostola elsősorban Isten szavával vonzotta a tömegeket. „Nem idézné annyit a bibliát, ha nem tudná, hogy közönsége szereti és várja ezt tőle ... A XVII. századi magyarok sűrűbben forgatták a bibliát.“ ,'1 A Kalauzban és egyéb „harczoló Írásaiban“ is lényeges szerepet juttat a szentírásnak. Főművében egész könyvet szentel neki, de közben is többször síkra száll az írás igaz értelméért, cáfolja a Károlyi-Molnár féle fordítást és bejelenti a Káldi-Biblia hamaros megjelenését: „Mint mocskolódtak az Isten szavával, kinyilatkozik az magyarul fordított keresztyén bibliábul, melyet ha az nagy Istennek kedves akarattya lészen, rövid időn szem eleibe bocsátunk.“ 11 12 13 14 15 Végül „édes nevelő hazájának“, a böcsületes Bihar vármegyének ajánlja egyik legmelegebb vitairatát „Az szent Irásrul és az Anyaszentegyházrul“ (1626): „mert minden visszavonás e könyvben foglalt ikerkérdésen fordul.“ Egy emberöltővel a prédikációk kinyomatása előtt már Imádságos könyvét is a nagy keresztény ősforrásból merítette: „legfőképpen a Szentírásból, hogy az Istennek szájából származott igékkel könyörgenénk. Mert noha a könyv szélire fel nem jegyeztettem mindenütt a Szentírás helyeit, de mind az által e könyvbe foglalt imádságoknak csaknem minden része a Szentírásból vétetett“ (II 4). A könyv végén a biblia intéseiből csokrot köt az egyes rendek és állapotok számára. 2. A Szentírás Pázmány prédikációiban A katolikus világprédikáció magyar történetírója, Rézbányái József azt állítja Pázmányról: „az itt ismertetett 21 európai hírű szónok közül egyetlenegy sem használja annyira a szentírást, mint Pázmány, úgy hogy valósággal szentírás-nyelven szól.“ 16 Ugyanerre a megállapításra jut a szentírás-haszná11) Lukács L., Újabb adatok Káldi György bibliafordításának történetéhez: Civitas Del évkönyv I (1956) 8. 12) 1605 ápr. 4-i levelének postscriptumában: Levelek I 8. Megküldi neki az 1605 nagyböjtjén megjelent vitairatát Withaker ellen: a „Diatriba theologica“-t. 13) Lukács, i. m. 12. 14) Sik, Pázmány 311. 15) Kalauz 1613-i kiadás 296 lapján. 16) Rézbányái J., A keresztény világ legnagyobb szónokai. — A legnagyobb magyar szónok: Pázmány Péter: Kát. Szemle 17 (1903) 847. <& 5 65
