Szolgálat 2. (1969)
Tanulmányok - Őry Miklós: Pázmány az ige szolgálatában
lat szempontjából a bíboros prédikációit elemző Eőry János.17 Sík Sándor 18 szerint Pázmány voltaképpen nem egyszerűen idézi a bibliát, hanem éli. A biblia nyelvén gondolkodik és beszél. Bámulatosan ismeri, valósággal átszűr rajta mindent. Hittétel és hittitok nála a szentirási idézetek összeállítása és magyarázása. Erkölcsi szabály számára annyi, mint bibliai idézetekkel megfogalmazott, bibliai példákkal megvilágított, bibliai motívumokkal követésre ajánlott erkölcsi szabályok fejtegetése. Az ószövetség összefolyik nála az újjal. Az ősatyák és próféták, a királyok meg a tanitókönyvek gyakorlati bölcsességének hétköznapi alakjai ott sereglenek a háttérben Krisztus és az apostolok között. — Pázmány ezzel az üdvtörténeti egységlátással a II. Vatikáni Zsinat lényeglátását elővételezte (DV 16). Milyen bibliai szerzőket használ a legszívesebben? Prédikációs kötetének első 180 oldalát e szempontból végigelemeztem.19 20 Az Ószövetséget többet idézi, mint az Újat. A „magyar közmondás tanítványa“ (Riedl) és a szentenciózus beszédű Pázmány nagyon szerette a sapientiális-könyvek mondásait és praktikus életbölcsességét. Leggyakrabban mégis a prófétákat idézi, üdvösségtörténeti látásuk, mely istenélményük, a szövetséghez való hűségük és a folytonos megtérés hangoztatása nagyon kapóra jött a magyar prófétának a töröktől megszállott magyarság oktatására, felrázására. Főleg Izaiás ragadja meg Pázmány lelkét, nemcsak messiási jövendöléseivel, hanem Istenhez való viszonyunk vázolásával is. A szenvedésről szóló elmélkedései és „Isten, lelkünk jegyese“ c. prédikációja mutatják a próféták királyának hatását. A zsoltárok már a napi breviárium használata folytán is legkedvesebb imádság-mintái voltak. Imádságos könyvében is gyakran visszatér hozzájuk. Az Újszövetségből Máté a kedvelt evangélistája: főleg tipikus szentirás-értelmezése miatt. De János mély kontemplációja is megragadja. A statisztikában az evangéliumok és szent Pál levelei majdnem egyformán szerepelnek. Főleg Pál nagy levelei nyújtanak neki bőséges táplálékot: a megigazulásról és hitről szóló római és a két korintusi levél. Velük szemben a krisztologiai levelek kissé eltörpülnek, pedig szent Pál Krisztus-képe (egyház és kozmosz) mély hatással volt lelkére. Két prédikációjában summásan összefoglalja az írásnak és a Szentatyáknak a bibliáról vallott felfogását.50 Isten igéje kétélű pallos, mely a hiendő és cselekedendő dolgokra utat nyit; égő lámpás, mely a sötétségben fényeskedik és értelmünket világosítja; tűz, mely megmelegíti és felger- jeszti akaratunkat isteni szerelemre; tükör, melyben nemcsak magunk fogyatkozást látjuk, de az isteni felséget is homályban szemléljük. A Szentirás lelki-eledel, mert ezzel tápláltatik, vastagodik, kövéredik a lelkünk; bor, mely17) A szentírás Pázmány beszédeiben: Egyházi Lapok 43 (1920) 7-8, 22-23. A cikk, sajnos, csak összefoglalásában került kezembe. 18) Sík, Pázmány 310-311. A szöveg ennek részben szószerinti összefoglalása. 19) íme a rövid statisztika: Az Ószövetség 631, az Újzsövetség 521 idézettel, ill. hivatkozással szerepel. Az Ószövetségből a történeti könyvek 164, a tanítókönyvek 257 (a bölcsességi irodalom 161, a zsoltárok 96), a próféták 207 (köztük Izaiás 97) alkalommal, az Újszövetségből az evangéliumok 231 (Máté 80), szent Pál levelei 217 (a nagypáli levelek 115), Ap. Csel. 22, Titk. jel. 26 alkalommal szerepelnek. « 20) 5 Böjt: A Szentírás méltósága és ötvened vas: Mint kell Isten igéjét gyümölcsösen hallgatni. 66
