Szolgálat 2. (1969)
Tanulmányok - Őry Miklós: Pázmány az ige szolgálatában
és szabaditó szerepét, majd a „beata passió, gloriosa resurrectio, et ascensio" megváltás teológiáját. Krisztus szenvedéséről három oldal hijján 100 lapon át meditál. A feltámadásról két, lélektanilag is kimerítő beszéde van. Jézusról szóló prédikációi nem jámbor, moralizáló elmélkedések. Bennük Jézus életének történeti és teológiai elemeit dolgozza fel, mindig erősen rámutatva az azokban rejlő belső drámaiságra. Az isteni Mester neki a betlehemi bölcsőtől a golgotái keresztig a „nagy vitézlő bajnok“, aki állandóan harcban áll a világgal, a bűnnel, az ördöggel. Nem más ez, mint a szentpáli kenosis, megalázó kiüresítés, fárasztó munka, megkísértetés és a szent- jánosi párviadal a világ fejedelmével, az ördög munkájával. Ugyanakkor a túlvilág betörése, a gloria, az angyalok szolgálata és a másvilági fény, a doxa theou felvillanása. Sik Sándor Pázmányt az ellentétek mesterének nevezi. De a drámaiság legmélyebb gyökere magában a megtestesülés titkában rejlik. Pázmány mesterien játszik ezen a regiszteren, amint azt főleg karácsonyi, vizkereszti, szenvedéstörténeti beszédei mutatják. íme, egy példa: „A mi Üdvözítőnk személyében alacsony és felséges. Időben lett és örökkétartó, mennyei és földi, emberi és isteni természet volt egybefoglalva. Azért mint magában isteni és emberi tulajdonságok voltának: úgy az ő cselekedetiben is fénylett mindenkor az alacsony állapotban az Isten dicsőségének felsége. (Utána következik hat ellentétpár Jézus születéséről, működéséről, szenvedéséről, feltámadásáról, majd így fejezi be:) Azért úgy tetszenék, mintha az Atya mindenható Isten ugyan versenyt űzött abban, hogy annál nagyobb dicsőséggel magasztalja szent Fiát, minél inkább ő megalázza magát.“ 34 Egy másik drámai tény, amely Pázmányt megragadja, ez: Krisztus kiüresí- tette magát, hogy minket gazdaggá tegyen. Szent Pál, és a szentatyák teológiája inspirálta ebben: „Ha emberfia lett, azért lett, hogy mi Isten fiai legyünk. Ha kisded Gyermek, azért ilyen, hogy minket tökéletes férfiakká tegyen." 37 „Az ő szomorúsága minket vigasztalt, félelme bátorított, könnyhullatása mosogatott, gyarlósága vastagított. ... Az ő halála lelkünket elevenítette.“33 A megtestesülés kettős célját: a megváltás tényét és Krisztus példaadását is teológiailag illusztrálja. „A maga testéből tükröt csinált lelkűnknek . . . példájával mutatván, milyen csalárd és hiúságos a világi uraság és gyönyörűség.“ 39 Pázmány gyakran belenézett ebbe a tükörbe, azért prédikációjában felsóhajtott. „Jaj, mely mocskosnak látszik a mi tisztaságunk! mely haragosnak a mi szelídségünk! mely felfuvalkodottnak a mi alázatosságunk! mely kegyetlennek a mi irgalmasságunk! mely gyarlónak a mi erősségünk, ha a Krisztus tükörébe nézünk.“ 40 36) ÖM VI 236-237. 37) ÖM VI 138. 38) ÖM VI 196. 39) ÖM VI 137. 40) ÖM VI 64-85. 61
