Szolgálat 2. (1969)
Tanulmányok - Őry Miklós: Pázmány az ige szolgálatában
támaszkodik. Róla is el lehet mondani, amit a Jézustársaság első biborosáról, a nagytekintélyű Toledo Jánosról mond életrajzírója: beszédei első részében a teológust, második részében a szónokot csodálhatjuk meg.31 Ez volt szent Pál módszere is. Nagy leveleinek első része többnyire dogmatikus tartalmú, csak a második részében vonja le az erkölcsi tanulságot. Szentháromsági prédikációjában Pázmány így jellemzi módszerét: .elsőben megmagyarázom mit kell a keresztyén tudomány szerint hinnünk az egy isteni természetről, másodszor megmondom, minémű vallást kíván tőlünk a keresztyénség az egy isteni természet háromságáról, harmadszor azt adom a keresztyének eleibe: mit kell ebből a felséges vallásból életünk tökéletesítésére tanulnunk.“32 Eljárását ekképen igazolja: „Noha elmeélesítő iskolai vélekedéseket és veszekedéseket, melyek a lelki épületre nem szükségesek. írásomban nem elegyítettem, de nagy részre, amit az iskolai teológiában erkölcsünk igyengetésére, akaratunk gerjesztésére, a jóságok {= erények) és vétkek ismerésére alkalmatosnak ítéltem, iskolai tanításból prédikálószékbe hoztam.“ 33 Ravasz László tette kezét az ütőérre, amikor kijelenti: „Pázmány-nál nem a prédikáció van a teológiáért, hanem a teológia a prédikációért" 34 A lelki hasznot szolgálta: az emberek a kinyilatkoztatott igazságok hitbeli elfogadásával és életüknek aszerint való rendezésével megdicsőítsék Istent és lelkűk üdvösségét munkálják. Ha hiányzik nála a vitatott iskolás teológia, nem hiányzik, sőt nagyon gazdagon megtalálható a kinyilatkoztatás ősforrásából merített életteológia. Csak a teológiai fejtegetést követi a bíboros magyar Cicerónál a szónoki ráhatás: „Sem prédikálásomban, sem írásomban nem arra igyekeztem, hogy csak tanítsam, micsoda jó, micsoda gonosz, hanem, hogy elsősorban mindenféle erős okokkal meggyőzzem az okosságot a jóságok követésének és a vétkek távoztatásának szükséges voltáról . . . Azon voltam Isten segítségével, hogy az ember akaratja édesedjék a jóra, idegenkedjék a gonosztól. Ehhez pedig bévebb írás kívántatik, hogysem a puszta sovány tanításhoz.“ 35 5. A Jézus-élet teológiája A Jézusról szóló 26 prédikációja külön méltatást érdemel. Bennük élesen kirajzolódik a mai iskolai teológiában annyira nélkülözött Jézus életének teológiája. Feldolgozza a megtestesülés nagy titkát, a születés, életesemények, tanítása, csodái és tanulságtételének teológiáját, Krisztus hármas hivatalát, papi, prófétai és királyi méltóságát. A soteorológiából hozza Krisztus követitő31) Fraknói ezt így fejezi ki: „majd az ügyes dialektikus, majd a tüzes szónok lép előtérbe“, Frankl, P. P. és kora III 282. 32) ÖM VII 92. 33) ÖM VI p. XXIV. 34) Ravasz L., A gyülekezeti igehirdetés elmélete (Pápa 1915) 201: idézi Sik, Pázmány 300. 35) ÖM VI p. XXIV 60
