Szolgálat 1. (1969)

Tanulmányok - Szabó Ferenc: Romano Guardini

Guardini azt, amit P. de Lubac a „modern ateizmus drámájának“ nevezett. Nietzsche-vel beteljesedik az istentagadó humanizmus. Az ember létét veszélyezteti az Isten, ezért meg kell halnia, hogy az ember élhessen.

Ez a tragikus félreértés ma is tart; az ateista egzisztencializmus alapdogmája lett. Guardini ezt a félreértést akarta eloszlatni írásaival. Perszona- lizmusa, amely a fent említett keresztény írókon, és természetesen a Szentíráson kívül sokat köszön Brentanonak és Max Schelernek, nem szűnik meg hangoztatni: Isten nem hogy veszélyezteti az ember szabadságát, de éppen személyes kibontatkozásának forrása és méltóságának garanciája. A veszélyben lévő modern embernek, most a modern idők végén, csak a krisztusi üzenetben lehet reménysége. Krisztusban az élő Isten siet az ember segítségére: örök életre hívja az Egyházban felhangzó Ige által. Jézussal a cselekvés válaszútján találkozunk. Az emberi erőfeszítésnek és az egész történelemnek ö ad értelmet. Helyesen cselekedni végső elemzésben azt jelenti, hogy Jézus miatt cselekszünk és Feléje megyünk. Még akkor is, ha tettünk közvetlen indítéka egy részleges érték és a cél egy konkrét ember, Krisztus van a cselekvés mélyén, Ö az emberi közösség alapja és összetartója, az emberi tevékenység megmentője. A világot a keresztények menthetik meg, ha igazán keresztények, vagyis ha szent Pál szavai szerint nem ők élnek, hanem Krisztus él bennünk.

De Romano Guardini műve nem csupán a keresztény filozófus műve, hanem a papé is, akinek legfőbb gondja az volt, hogy Krisztushoz vezesse az embereket, ráébressze őket az Úr által hirdetett és mindannyiunknak felkínált isteni élet gazdagságára. A személy, a „belső örökkévalóság“, a szabadság és a kegyelem titka Ágoston óta alig talált ily szenvedélyes búvárra.

Guardini eredetisége abban van, hogy a keresztény valóságot átfogó világnézetbe illesztette be, a modern világkép távlataiba állította Krisztus üzenetét, s elsősorban Krisztus tényét, a megtestesülést és a húsvéti titkot. Az élő Krisztusban nyilatkoztatta ki és közölte magát. A keresztény világnézet mindig a megtestesülés központi tényét tekinti sarkpontjának. A kinyilatkoztatás új fényt vet az idő titkára: a történelem a hívő szemében Szent Történet. Kezdete és vége az Isten titkában vész el. Guardini azok közé tartozik, akik a biblikus teológia újabb eredményeit megismertették a hívőkkel. Az utolsó 20-30 év alatt ez a népszerűsítés olyan jelentős eredményeket ért el, hogy Guardini egyes írásai, bizonyos tételei ma már szinte közhelyeknek tűnnek. De ne feledjük, hogy éppen Guardininek igen nagy szerepe volt abban, hogy a csak szakemberek körében vitatott biblikus teológia tételei egy új keresztény lelkiség sugalmazói lettek széles értelmiségi körökben is. *

Mondottuk, hogy Guardini művének középpontjában Jézus Krisztus személye áll. Remekműve, az Úrról írt kétkötetes elmélkedés-gyűjteménye,

54