Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Karasszon István: Abraham oecumenicus

itt most javaslatot teszünk egy több évtizedes irodalom-kritikai vita megoldására. Érdekes mindazáltal, hogy a mi szempontunkból nem látszott jelentős különbség aj réteg mondanivalójában, s voltaképpen még azt is el tudjuk fogadni, hogy esetleg az lMóz 12,l-g3 e réteghez tartozó lett volna. Ahol azonban kifejezetten teológiai problémaként jelentkezik a kiválasztás teológiája, az már a következő réteg - s itt a modern írásmagyarázók is igencsak elgondolkozhatnak! A következő réteg azonban bizonnyal még későbbi, hiszen nem csak helyileg, hanem első renden időileg is meg akarja határozni, hogy mikor zajlottak le az események. Tulajdonképpen az egész Abrahám-kronológiát ebből a rétegből vezethetjük le! Árulkodó ez a kronológia! Vajon le- het-e véletlen, hogy a szövetség jele, a körülmetélkedés Izsák születése előtt, de Izmáéi születése után adatik? Aligha! S ez immár egy korbeli meghatározás is, hiszen a babiloni fogság előtt Kánaán területén minden nép körülmetélkedett, s inkább azt kellett megjegyezni, hogy a Palesztinába később vándorolt filiszteusok körülmetéletlenek maradtak! Ezzel szemben a fogság után egyre inkább a zsidó néphez tartozásjeleként értelmezték a körülmetélkedést - el egészen napjainkig. Ez a réteg tehát egészen nyilvánvalóan a fogság után keletkezett! A teljesség igénye nélkül korlátozzuk gondolkodásunkat az lMóz 17 fejezetére, a szövetségkötésre!9 Mivel ebben a fejezetben Izmáéiról is szó van, Izsák pedig még meg sem született, ezért eldöntendő, hogy Ábrahám utódai közül kit kell e szövetség részesének tekintenünk. A kérdés több fejtörésre adott okot, mint gondolnánk! Primer módon nyilván a megszületendő Izsákról van szó; ő semmiként se maradhat ki a szövetségből, hiszen ő a megígért gyermek. Ábrahám maga az, aki ezzel szemben kifejezetten kéri, hogy Isten Izmáéiról is megemlékezzen: lú jismá‘é’1 jihje tfáneká (lMóz 17,18). Az UF szerint: „Bárcsak Izmáéi életét oltalmaznád!” Ha így értjük a héber mondatot, akkor kétségkívül visszautal ez a vers arra, hogy Ábrahám veszélyben érzi Izmáéi életét Sára és Hágár konfliktusa miatt (16. fejezet). Hágár és Izmáéi elűzetése azonban csak később, a 21. fejezetben történik meg,

9 Értő szem látja, hogy itt K. SCHMID gondolatmenetét követem: ’Gibt es eine „abrahamitische Ökumene” im Alten Testament? Überlegungen zur religionspolitischen Theologie der Priesterschrift in Genesis 17’, in A.C. HAGEDORN - H. PFEIFFER (Hrsg.), Die Erzväter in der biblischen Tradition. Festschrift für Matthias Köckert ([BZAW 400], Berlin-New York, W. de Gruyter, 2009) 67-92. A cím megfogalmazása ellenére viszonylag nagy egyetértés látható K. Schmid és A. de Pury között.

87