Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
1. Párhuzamos monológok vagy dialógus? A zsidó-keresztény párbeszéd lehetőségi feltételei - Biró Tamás: Értelek, értelek… de miről beszélsz?? - A keresztény-zsidó párbeszéd a kognitív vallástudomány perspektívájából
zett főnév sorrendje eltérhet a beállításoktól függően, azonban minden nyelv főneveket és jelzőket kombinál, mert ezt a Homo sapiens hardvere határozza meg. Korábban a nyelvek, kultúrák és vallások különbözőségeire fektették a hangsúlyt, a hasonlóságokat rokonság vagy kölcsönzés bizonyítékának tartották. Ma a kutatások egyre több, régen magától értetődőnek tartott, így észre sem vett, univerzális hasonlóságot (de legalábbis tendenciát) tárnak fel, amelyek révén az emberi elme egyetemes hardverét ismerjük meg. A kognitív vallástudomány egy másik alapgondolata az, hogy a vallási jelenségeket más, általánosabb pszichológiai vagy kulturális jelenségekkből származtathatjuk egy különleges csavarral. Például a vallásos rítusok felfoghatók az általános cselekvés/esemény-séma speciális eseteként.11 A természetfeletti fogalmak pedig úgy jönnek létre az agyban, hogy a természetes fogalmak reprezentációs sémái módosulnak. Ez utóbbit mutatom most be. A kognitív vallástudományban manapság elterjedt felfogás szerint a világ vallásaiban központi szerepet betöltő istenségek, szellemek, angyalok, démonok, ősök nem mások kognitív szempontból, mint counterintuitive ágensek,11 12 ezek a fogalmak ekként reprezentálódnak az emberi elmében. A gondolat megértéséhez előbb az ágens fogalmát, majd a counterintuitivitást kell bevezetnünk. Agens alatt a pszichológiai irodalom a létezők azon csoportját, ösztönös ontológiánk azon részhalmazát érti, amelyek általában önálló akarattal (és esetleg érzelmekkel is) bírnak, de cselekedeteiket legalábbis valamely cél irányítja. Egyre több kísérleti adat támasztja azt alá, hogy kisbabáknál fiatal korban megjelenik az ágensek és az önálló 11 Lásd a kognitív vallástudomány egyik első művét, E. Thomas LAWSON és Robert N. MCCAULEY, Rethinking Religion: Connecting Cognition and Culture (Cambridge, Cambridge University Press, 1990) c. könyvét. Séma alatt egy olyan „adatformátumot” értek, amely révén az agy kódolja az információt, de legalábbis amelynek segítségével a kognitív kutatók modellezni tudják az agy adatfeldolgozási folyamatait. 12 Az angol counterintuitive szót (‘szokatlan, meglepő, az ösztönösen elvártnak ellentmondó’) szándékosan nem fordítom le, hangsúlyozandó, hogy szakkifejezésként, nem pedig a szó hétköznapi jelentésében használjuk. A téma legolvasmányosabb összefoglalása: Pascal BOYER, Religion Explained, különösen a 2. fejezet. Az ontológiai kategóriák fogalma Keil munkásságára támaszkodik (Frank C. KEIL, Semantic and Conceptual Development: An Ontological Perspective, Cognitive Science Series 1. Cambridge, Mass., Harvard University Press, 1979), amelyet Boyer kötött össze a vallási alapfogalmakkal (P. BOYER, The Naturalness of Religious Ideas: A Cognitive Theory of Religion, Berkeley, University of California Press, 1994). 59