Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Bányai Viktória: Keresztényekről alkotott kép a zsidó felvilágosodás tankönyveiben

ről (tegyük hozzá kissé groteszk is a többségi, befogadó nemzetet a jövevény kategóriája szerint megítélni), immár a felebaráti szeretet parancsa,20 pontosabban annak kiterjesztett értelmezése az, amely meghatározza a viselkedés kereteit. Ez a kiterjesztés a felebarátot felekeze- tileg determinált fogalomból embertársra tágítja. Schwab Löw rabbi az Emlékeztetés a vallásban nyert oktatásra (Buda, 1846) című munkájában így fogalmazza meg: „nem csak a veled egyhitű ’s nemzetiségű, hanem minden ember”. Rokonstein Lipót külön kiemeli, hogy ebbe az idegen és az ellenség is beletartozik.21 Ez utóbbi egyértelműen keresztény hatást tükröz.

Az újító szellemű tankönyveknek a felebarát fogalmát ilyen szélesen értelmező álláspontja azonban nem vált egyöntetűen elfogadottá a későbbiekben sem. Hogy csak egyetlen példával illusztráljam: Blau Lajos a felebaráti szeretetről írván 1907-ben is pártos hangot kell, hogy megüssön annak bizonygatására, hogy a helyes értelmezés az embertárs.22

20 „Szeresd felebarátodat, mint magadat” (Lev 19,18) / “[102 “pib ronttl

21 Rokonstein Lipót, Dal Jehuda (Buda, 1841) 62.

22 BLAU Lajos, ’A felebaráti szeretet’ IMIT Évkönyv (1907) 226-241.

380