Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Bányai Viktória: Keresztényekről alkotott kép a zsidó felvilágosodás tankönyveiben
sajátos zsidó vonásokra. Ez lényegében Mendelssohn gondolatának leképezése, aki a zsidó vallás jellegzetességeit mint többletet, az univerzális vallást kiegészítő előírásokat értelmezte. Példaként Mose Sámuel Neumann, Torát dat Jiszrael, Israelitische Religionslehre (Pest, 1826) német nyelvű tankönyvének tartalomjegyzékét hozom. Gyönyörűen látszik a harmadik pontnál a váltás az általánosból a specifikusba. 1. Istenről, emberről, a létezésről, a rendeltetésről 2. A lélek halhatatlanságának bizonyítása, a halál utáni jutalom 3. A vallásról általánosságban, és az izraelitáról különösképp 4. A mózesi törvénykönyv tartalma, a parancsolatok felosztása, csoportosítása 5. A parancsolatok felosztásának folytatása 6. A szövetség törvényei 7. A Messiás-várásról, a halottak feltámadásáról és a 13 hitelv Mindezzel a tankönyvszerzők egyértelmű, bár kimondatlan célja, hogy megszüntessék a judaizmus kívülállóságát, hogy a tanulók felismerjék saját vallásuk univerzalisztikus, a keresztény vallásokkal közös elemeit, és ezáltal másképp tekintsenek mind saját vallásukra, mind a kereszténységre. A parancsolatok tételes felsorolására még a konzervatív vallástanok sem törekedtek, és a hagyományos tiltó (lo taaszé) és cselekvő (,taaszé) felosztás helyett, szinte egységesen erkölcsi (morális) és cere- moniális parancsokra bontották őket. Innen már csak egy lépés, hogy az erkölcsieket - akár a kereszténység számára is mértékadó Tízparancsolatból kifejtve, akár más formában - feljebbvalónak, a zsidó élet mindennapi parancsait pedig ‘ceremoniális törvényekké’ lényegtele- nítve másodlagosnak, külsőségnek tekintsék. Utóbbiak több tankönyvből valóban el is maradtak, vagy csak egy kis részük (ünnepnapok, ima kellékei) került bele. B) Körülírás Tanulságos, hogy a vizsgált tankönyvek szinte sosem nevezik nevén a keresztényeket keresztényekként, ehelyett olyan körülírásokat kapunk, mint hogy „akik között lakunk”, „a nem-zsidók”, „a többi nép”, „Európa lakói”, „országok népei” stb. Ez a fajta általánosítás, neutralitás figyelhető meg az érvelésben is. A már említett Herz Homberg Imré séf er munkájában (Wien, 1808) Salamon templomava378
