Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Fabiny Tamás: A kisziszegett és kitaszított - Antijudaista és antiszemita megnyilvánulások Júdás Iskárótessel kapcsolatban
Ezen a rajzon ennek nincsen nyoma, ám egy másik, a müncheni állami könyvtárban őrzött biblia pauperum illusztráción már tetten érhető ez a szándék.38 A gló- riás Jézus, János, valamint két további tanítvány itt is szemből, a velük szemben egy egészen ki széken ülő Júdás viszont oldalról látható. Az előző ábrához hasonlóan ő itt is lényegesen kisebb, mint a többi szereplő. Annak gyermek-arcával szemben itt azonban egy szakállas férfit látunk. Valamennyiük közül őneki van a leginkább sémi karaktere. Jézus rá sem tekint Júdásra, ezzel mintegy negligálja őt. Kezével viszont átnyújtja neki a falatot, amellyel együtt egy kicsiny szörny — a sátán jelképe - is eléri Júdást. Ez a mozdulat nyilván Jn 13,27-re utal. A rajzolónak sikerült egyetlen ábrázolásba számos rosszindulatú utalást belesűríteni! Beszélnünk kell azokról a képekről is, amelyek Júdást nem igazán a megértés szándékával, hanem kifejezetten ellenségesen láttatják. Bizonyos esetekben ez a szemlélet antijudaista színezetet is kaphat. Holbein 1500-1501-ben festett úrvacsorái képének közepén Jézus látható, mellén a szeretett tanítvánnyal.39 Júdás a kép bal oldalán elhelyezkedő csoport közepén ül. Arca nyugtalan, vöröses haja és szakálla gondozatlan. Jú- dásnak ez a megjelenése annyira taszító, hogy őt a művésznek már nem is kell formailag elszigetelnie a többi tanítványtól. Az ördögtől való megszállottságát sem szükséges már egy oda festett démonnal jelezni. A művész igyekezete arra irányul, hogy különösen az arc38 Vö. WESTERHOFF-SEBALD, I., Der moralisierte Judas, 10. ábraájával. 39 BREMER, N., Das Bild der Juden in den Passionsspielen, 40. ábra. 364
