Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Fabiny Tamás: A kisziszegett és kitaszított - Antijudaista és antiszemita megnyilvánulások Júdás Iskárótessel kapcsolatban

zsidók a passiójátékok alatt nem hagyhatják el otthonaikat.34 Meg kel jegyezni, hogy a keresztyén egyházak az elmúlt évtizedekben ezen a téren is sokat tettek a sokszor még mindig lappangó antijudaista szemlélet visszaszorítása érdekében. Ebben az összefüggésben megemlíthető az amerikai püspöki kari konferencia állásfoglalása a passiójátékokkal kapcsolatban. A dokumentumban egyebek mellett arra hívják fel a figyelmet, hogy nem helyes a zsidókat általában pénzéhesnek és vérszomjasnak beállítani, és nem szabad a zsidókkal kapcsolatban a „kollektív bűn” érzetét kelteni.35

Következzenek ezek után a képzőművészeti példák.

Egy egyszerű vonalas rajzon az Ecclesia és a Synagoga vitáját ábrázoló kompozíció közepén egy körbe foglalva az utolsó vacsora jelenete látható.36

A képre nem fért rá az összes apostol: az asztal egyik oldalán a középen helyet foglaló Jézus és az ő kebelén nyugvó szeretett tanítvány mellett még összesen négy tanítvány látható, valamennyien glóriával. Velük szemben egy lényegesen kisebb, szinte gyerek-formájú tanítvány ül. O Júdás, hiszen Jézus neki nyújtja a falatot. Amíg a túlsó oldalon ülőket szemből, addig Júdást profilból ábrázolja a művész, ráadásul glória nélkül. Általában nem zárható ki annak lehetősége, hogy egy alkotó azért ábrázolja valamely szereplőjét profilból, hogy az arc sémi vonásaira hívja fel a figyelmet.37

34 DIECKMANN, B., Judas als Sündebock, 67.

35 UNITED STATES CATHOLIC CONFERENC, ’Criteria for the Evaluation of Dramatizations of the Passions (April 19, 1988)’, in Rabbi Leon KlENICKI (ed.), Passion Plays and Judaism (h.n., é.n.) 21—38.

36 közli WESTERHOFF-SEBALD, I., Der moralisierte Judas. Mittelalterliche Legende, Typologie, Allegorie im Bild (Frankfurt am Main, Copy-Haus, 1996) 9. ábra

37 „Die Profildarstellung erleichtert eine Hypercharakterisierung der Gesichtszüge: ein fliehendes oder vorspringendes Kinn, eine klobige Nase etc. „WESTERHOFF- SEBALD, I., Der moralisierte Judas, 14.

363