Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Schőner Alfréd: Székesegyház? Zsinagóga? - Szakrális épületek a zsidó negyed központjában, Toledóban

A zsinagóga 23 méter hosszú, 12 méter széles, 9,5 méter magas, stílusában a cordovai nagymecset és a granadai Alhambra belső formavilágához közelit. Keleti falán frigyszekrény-szerű bemélyedéseket látni. Itt tartották a tóratekercseket. Feltételezhetően két, esetleg három héhál adott helyet a szent tekercseknek. A frigyláda oldalán I. Pedró király címere látható pajzzsal és oroszlánnal. Két, a mai napig jól olvasható felirat vonzza magára a tekintet. Az adoráló textusban Abulafia emberi nagyságát, szponzori bőkezűségét részletezik a szentírási és a pijuti irodalom ismert formáival illusztrálva.27 Az egész zsinagógában a betűformálás stílusa a quadrát írás formavilágát hordozza. A betűfrízek magassága 7 cm, és az ún. punktált, „teljes írás” formai jegyeit viselik.28

Az archeológiái nyomok alapján a kutatók azt tételezik fel, hogy a padlózatot az építő Libanonból hozatta. A zsinagóga legattraktívabb része az a gipszből készült héber és arab nyelvű szövegfüzér, amely belülről szinte körülöleli a templomot. A korabeli héber nyelvű epigráfia legrangosabb alkotásának szövege a Zsoltárok könyvéből, a Krónikák könyvéből és Habakuk próféta könyvéből meríti forrását.29

A spanyolországi muszlim építészet stílusjegyeit magán hordozó zsinagóga belső területén 54 ablak ritmizál, amelyek egy jelentős része - igazodva a mór stílusjegyekhez - be van falazva. Az ablakok stílusjegyei ugyanakkor az egykoron Jeruzsálemben állt Szentély világítónyílásaira is harmonizáltak. E feltételezést támasztja alá a frigyszekrény jobb oldalán olvasható héber nyelvű felirat: bx'HX "’D'lbrD “piblTI, azaz: „ablakaid olyanok, mint Ariel ablakai”.30

27 nmn bx umcb mmns -puTxi , mmps -pra vtp rran ba VTirrnb ion

mirr a’ennbi bin« a-rpn maab , -praa in ixan-1 ibi -pna nb^an bxi

bton ypab am , bxucT

(Nemzedéke ékessége! Vesd erre a házra pillantásodat, és nyisd meg füledet szolgád imája és éneke előtt - bárcsak kegyet találna a szemedben! -, hogy felépüljön Ariel /Jeruzsálem/ szentélye, megszabaduljon Júda és Izrael, és eljöjjön a Megváltó Cionba!)

28 xbn 3TD, az írás - nagyobbrészt - pontozatlan formája, amikor a jud, a váv és az álef betűkkel teszik egértelmûvé a textust.

29 YAHUDA, Avraham Shalom, 'Bét háKneszet Smúél háLévi /EI Transito/', in OMER, Mordecháj, Toledo - Szefárd (Tel Aviv, University of Tel Aviv, 1992) 102-109.

30 Ariel a zsidó hagyományban Jeruzsálem egyik elnevezése. Lásd Jes. 29.1.

354