Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Schőner Alfréd: Székesegyház? Zsinagóga? - Szakrális épületek a zsidó negyed központjában, Toledóban

A mudejar építészet elterjedt és ismert volt az egykori spanyol világbirodalom egész területén. Nemcsak az oszlopfők különlegességében, a belső architektúra sajátos művészettörténeti formavilágában, hanem az ablaknyílások és a külső architektonikus formák speciális szerkezetében is látható. A mór stílusformák, kiegészítve pl. a rózsaablakok motívumával, a XI. századtól kezdődően elterjedtek egész Európában, s elérkeztek egészen Pestig. Az 1859-ben felavatott Dohány utcai zsinagóga geometrikus motívumaiban felismerhetjük a spanyol-mór hatást, majd a stílusteremtő Dohány utcai zsinagóga mintájára, hatására épült zsinagógákban ugyanúgy megjelennek e motívumok.18

Látható minden, az oszlopok, az ívek, a geometriai díszítés és azok a különleges ablakok, melyek befelé szélesednek és kifelé szűkülnek, mert a zsidó hagyomány szerint a jeruzsálemi Szentély ablakai voltak ilyenek, azért hogy a belülről megvilágított Tóra a maga fizikai és szellemi valóságában kifelé szórja a fényt. A fizika törvényei szerint, minél szűkebb a rés annál messzebbre világít.

A Santa Maria La Blanca zsinagóga azonban az 1300-as évek elején elveszíti zsinagóga jellegét, mert elveszik a zsidóktól, és ráépül egy katolikus templom.19 Összeolvad a zsinagógái és a katolikus templomi miliő. Az áron ha-kodes20 fölé egy kereszt kerül.

A XIX. század végén újra zsinagógává minősítik, azonban már nem működő zsinagógaként funkcionál, hanem mint nemzeti látogatóhelyet tartják számon. Tulajdonosa a spanyol állam, mely átadja a Spanyolországi Zsidó Hitközségnek egy „csere-megállapodás” keretében. Izrael Állama felajánlja, hogy az „utolsó vacsora” termét átadja a katolikus egyháznak, ha a katolikus egyház a Santa Maria La Blanca zsinagógát visszaadja a zsidóságnak. Évtizedek beszédes hallgatása után új fordulat következett be az épület sorsában.

Erről így számolt be a sajtó:

„A toledói zsinagóga épületéért cserébe a katolikus egyház ellenőrzése alá kerülhetne a Sion-hegyi utolsó vacsora terme, amennyiben létrejön a pénteken, párizsi források által megszellőztetett, a

18 A zsinagóga művészettörténeti elemzéséről lásd Schöner Alfréd, A Dohány utcai zsinagóga - The Synagogue of Dohány Street (Budapest: MIOK, 1989).

19 Lásd Ashtor, Elijahu, The Jews of Moslem Spain, 3 vols. (Philadelphia: Jewish Publication Society of America, 1973-1978).

20 Szó szerint: a szentség szekrénye, mindennapi használatban: a frigyszekrény. A hazai művészettörténeti irodalomban Áron-szekrényként használatos.

350