Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Schőner Alfréd: Székesegyház? Zsinagóga? - Szakrális épületek a zsidó negyed központjában, Toledóban

kézbe kerül. Később a kereszténység dominanciája nyomja rá bélyegét a város, illetve az ország szellemi arculatára.

A muzulmán világ szellemisége, a zsidó kultúra virágba borulása és a hódító katolicizmus, hármas köteléke 1492-ig, a kiűzetésig tart, amikor spanyol Izabella és Ferdinánd elűzi a zsidókat és a muzulmánokat Spanyolországból.14

A korabeli források szerint az i.sz. VI. században, 550 körül már jelentős zsidó közösség élt Toledóban, a zsidóság virágzása a XI. századra tehető. A XI. századi keresztény mozgások, a győzedelmes keresztes hadjáratok következtében a katolicizmus dominanciája került előtérbe.

S bár ugyanez történt Toledóban is, a zsidóságnak a muzulmán kultúrával való szimpátiája változatlan maradt szellemiekben, nyelvében, és nem utolsó sorban művészetében, különös tekintettel az építészetre. A korabeli antiszemitizmus azonban ott sem múlt el nyomtalanul, 1180-ban már korlátozzák a zsidók jogait Toledóban is, amit RIF jegyzett le. RIF, teljes nevén Rabbi Jichák Álfázi (1013-1103) Eszak-Afrikában született és Lucenában hunyt el. Rabbi Niszim ben Jákob15 és Rabbi Chananel ben Chusiel16 tanítványa volt, 1088-ban elhagyta szülőföldjét és Cordovában telepedett le. Iskolateremtő mester volt. Korszakalkotó munkássága elsősorban a halachára összpontosított, több száz responsuma formálta kora és a későbbi időszak szellemi arculatát

Santa Maria La Blanca Zsinagóga

Toledo egyik dombján, a Juderia, a zsidó negyed központjában építik fel, majd avatják fel 1205-ben zsinagógájukat. A zsinagóga természetesen Jeruzsálem felé nézett, gyönyörű apszisa, áron ha-kodese,

14 Vő. Lucia Graves, A rabbi, a feleség és a szeretője (Budapest: Ulpius-ház, 2002.) c. könyvével, amelyben a gironai (ma Gerona, Barcelonától északra) zsidók kiűzésének történetét írja meg szépirodalmi formában, az eredeti források alapján. A könyvben szereplő zsidók az Ottomán Birodalom fennhatósága alá tartozó Szalonikába (ma Tesszaloniki, Görögország) menekültek, és egészen a második világháborúban történt deportálásukig ott is éltek. A kb. 53 ezres zsidó populációból alig ezren tértek vissza.

15 Rabbi Niszim ben Jákob (990-1057) Kairouanban, a mai Tunézia területén született, a helyi jesivá vezetője, talmudtudós és filozófus volt. Kéziratainak egy része a kairói genizából került elő.

16 Rabbi Chananel ben Chusiel (965-1055) Itáliából származó háláchista és tal- mud-magyarázó.

347