Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Schőner Alfréd: Székesegyház? Zsinagóga? - Szakrális épületek a zsidó negyed központjában, Toledóban

azaz frigyszekrénye volt. A zsidóság építészettörténetében a frigyszek­rények két típusát ismerjük. Az egyik kiemelkedik a keleti fal síkjából vagy bemélyed a keleti fal síkjába. A másik típus az úgynevezett moz­gatható frigyszekrény. A szefárd kultúrkörben a frigyszekrényt héhálnak nevezik.17 A Santa Maria La Blanca zsinagógában feltételez­hetően héhál volt. A zsinagóga külső architektúrája belesimul a termé­szeti környezetbe. Az árnyas fák borította csendes park magányában büszkén áll a mintegy 900 évvel ezelőtt felhúzott épület, amely jól ki­vehető módon ötvözi magában a különböző stílustörténeti, külső for­maijegyeket. A jól sikerült építészeti rekonstrukció mégis betekintést enged a mintegy kilenc évszázaddal ezelőtt épített zsidó templom mo­numentalitásába. A merész képzelőerő inspirálta zsinagógái portál ka­puzatával, tágasabb vagy szűkebb ablaknyílásaival, jellegzetes bar­nás-fekete ablakkereteivel szelíden simul bele a külső homlokzat síkjá­ba. A kapuzat míves díszítése a muzulmán gondolatkör ihletettségét hordozza magán. 28 oszlop tartja a zsinagóga boltozatát. Ha egy szé­kesegyházról beszélnénk, azt mondhatnánk, öt hajós, mivel zsinagó­gáról van szó, öt elkülöníthető oszlopsor díszíti. Az oszlopok tetején pedig nem a görög kultúrából ismert klasszikus dór, ion, vagy korin- thoszi oszlopfők találhatók, hanem az ún. mudejar kultúra integráns részeként megjelenő jellegzetes építészeti elemek. A mudejar arab szó, engedelmességet jelent. Ennek az építészeti kultúrának a képviselői nem az „avantgárd” kultúrkörhöz tartoztak, hanem lojálisak voltak a fennálló társadalmi renddel. Működésük így viszonylag zökkenőmen­tes lehetett. A mudejar építészet elterjedt és ismert volt az egész mu­zulmán kultúrkörben. 17 A héhál eredetileg az egykori jeruzsálemi Szentély része volt, 40x60 könyöknyi (ámá) táglány alakú tér. Déli részén állt a menóra, az északi részén a Színkenyér asztala. A Szentély pusztulása után a szefárd rítusú zsinagógákban helyezték el a héhált, amelyben a tóratekercset tartották. Voltak olyan zsinagógák is, amelyek­ben több héhál is volt. 348

Next

/
Oldalképek
Tartalom