Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Schőner Alfréd: Székesegyház? Zsinagóga? - Szakrális épületek a zsidó negyed központjában, Toledóban

lent, először Scheiber Sándor (1957), majd Gábriellé Sed-Rajna ( 1990) gondozásában.11

1300 körül írják a kéziratos, illusztrált 'H'HD mun Szarajevói Haggadát, mely valamikor a XIX. sz. közepén került elő Szarajevóban, s így nevét e városról kapta.11 12 Ma a Bosznia-Hercegovinai Nemzeti Múzeumban található. Története unikális. Valamikor 1850 és 1880 között került elő Szarajevóban, ahol meghalt egy idős zsidó, és a család nem tudta kifizetni a temetés költségeit. Hogy valamilyen módon mégis kiegyenlítsék az összeget, egy könyvet adományoztak az elhalt könyvtárából a Hevra Kadisának, amit 1894-ben egy Joseph Cohen nevű ember eladott a múzeumnak. A két világháborút és a helyi, 1994-es háborús körülményeket „átvészelt” kötet ma a világ egyik legdrágábban biztosított kézirata. E haggada azon kéziratok legismer- tebbike, amely tartalmában a legjobban közelít a Biblia Pauperum13 fogalmához. Az első rész a világ teremtésének a misztériumától Mózes haláláig, kis illusztrációkban, figurális ábrázolással mutatja be a bibliai történetet.

Toledo az i.e. II. században már létező település volt. Egyes - nem történelmi - források feltételezései szerint a 2200 évvel ezelőtti városalapításban zsidó emberek is részt vettek. Le. 192-ben elfoglalták a rómaiak. Feljegyzésekből tudjuk, hogy a fegyverkereskedelem és a pengegyártás fő központja volt. I.sz. 540-ig a neve - a héber irodalomban - Toldot volt. I.sz. 711-ben a muzulmán hódítás során a város arab

11 A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Keleti Gyűjteményében őrzött, a XIV. századból származó héber kézirat. Kiadása: The Kaufmann Haggadah. Facsimile Edition of MS 422 of the Kaumann Collection in thr Oriental Library of the Hungarian Academy of Sciences. (Budapest: Publ. House of the Hung. Academy, 1958.)

12 A XIV. századi Szarajevói Hággádában az illusztrátor külön fejezetet szentelt a hággáda szövegétől teljesen független illusztrációknak, a szentírási történetek figurális bemutatásának a világ teremtésétől egészen Mózes haláláig. E képsorok szereplői a késő gótika formavilágával, s betűket formáló személyeivel is felhívják magukra a figyelmet. A Szarajevói Hággádában is érzékelhető az a kor, amelyben az illusztrált hággáda kódexe a széderesti asztalokon az olvasó elé került.

A korról és a kor zsidó művészetéről lásd részletesebben a Jewish Art című művészettörténeti tudományos folyóirat 18. (1992) számát. Jewish Art (Edited by Cohen-Mushlin, Aliza & Kühnel, Bianca) Volumel8 (1992) Sepharad.

13 Biblia Pauperum, a „szegények Bibliája”, amelyben ó- és újtestamentumi kompozíciókat, prefigurációként használtak. A bibliai történeteket illusztrációkkal mutatták be. A vizualitás eszköztárával segítették a pedagógiai és hitbeli gondolatok elterjedését.

346