Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Gábor György: "Valamennyi nyelv anyja", avagy héber nyelv és biblikus rokonság?
rán egy-egy keresztény exegéta azon eltökélt erőfeszítésein álmélkod- hatunk, ahogy az illető azt a látszatot kívánja kelteni, mintha ismerné a Szentírás nyelvét, ám a kényszeredett demonstrációkról rendre lehull a lepel. Sok keresztény exegéta hetvenkedik rabbinikus ismereteivel s héber nyelvtudásával, de ezek szinte kivétel nélkül másodkézből való ismeretanyag felhasználását jelentették. így például Alcuin, aki büszkén vallja, hogy tudását és információit zsidó bölcsektől szerezte, holott azokat kivétel nélkül Jeromos különböző munkáiból merítette.56 Radbertus Paschasius önelégülten hivatkozik mindarra, amit a legutóbbi alkalommal tanult a zsidóktól,57 ám értelmezései nyomán egyértelművé válik: ha tanult is valamit, azt semmiképpen sem tudós zsidóktól merítette. Azon pedig csak mosolyogni lehet, ahogy Szent Amandus életének dalnoka veretes poémájában a szent héber nyelvismeretéről szólva lelkesen énekli meg, hogy Amandus gyakran használta az „ámen” (]OX) szavát.58 Ámde - a közvetlen nyelvi összefüggések szempontjából - az igazán sarkalatos kérdés a keresztény gondolkodáson belül nem a zsidóságtól megörökölt héber nyelvre vonatkozott, hanem a zsidóságot megelőző „metanyelvre”, a kinyilatkoztatás nyelvére, azaz arra, hogy milyen nyelven hangozhatott el az első isteni ige, a „Fiat lux” (jehi or). Sevillai Isidorus szerint erre meglehetősen nehéz megadni a feleletet59, holott a probléma komoly filozófiai és teológiai következményeket involvált. Mert ha az isteni bölcsességet a kinyilatkoztatás során valóban a héber nyelv közvetítette, akkor Roger Bacon sarkítottnak tűnő álláspontját a középkori teológiai gondolkodás nem hagyhatta figyelmen kívül: a filozófia, valamennyi tudomány, egyáltalán, minden emberi tudás héber nyelven, a bibliai héber iratok közvetítésével fejeződött ki, s az egyiptomiak, a görögök vagy a perzsák becses és jelentős számú ismeretei puszta átdolgozások, amelyek mind a héber eredeti forrásokra vezethetők vissza.60 56 „A zsidók így magyarázzák” vagy „a zsidók szerint” kezdetű mondatok bővelkednek Alcuinnál: Interrogationes, et responsiones in Genesim, 164, 202, 274.; Commentaria super Ecclesiasten 1,1. 57 Radbertus Paschasius, Expositio in Matthaeum, 2,1; 6,12; 12,27. 58 MILO Monachus S. Amandi, Sancti Amandi vita metrica 1,5. 59 ISIDORUS, Etymologiarum IX,1,11. „Cujusmodi autem lingua locutus est Deus in principio mundi cum diceret Fiat lux invenire difficile est.” 60 Roger BACON, Opus tertium, X., in J. S. BREWER (ed.), Opera quadeam hactenus inedita ([Rerum Britannicarum medii aevi Scriptores, 15.], London, 1859) 32., Id. ehhez még: S. A. HIRSCH, ’Early English Hebraists: Roger Bacon and his 330
