Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Geréby György: Programszerű filo-judaizmus a Jakab-ősevangéliumban (Protevangelium Jacobi)

végy abból!” A Protevangelium nyilvánvalóan a korban már elterjedt vádakra akar válaszolni, mely vádak Máriát szegény családból való megesett leányanyának próbálták feltüntetni, és éppen ezért Joakim gazdagságának hangsúlyozása a Protevangelium egyik fontos liminális feladata volt.

18. Az „Úr nagy napja”. A homályos kifejezés elvileg valamely ünnepnapra utal a Protevangeliumban, valószínűleg a Jóm Kippurxa, azonban az „Úr nagy napja” kifejezés a kisprófétáktól kezdődően leginkább a „harag napját” vagy az Utolsó ítéletet jelentette (Jo 2,11; 3,4; Sof 1,14; Mai 3,22; valamint ApCsel 2,20).

19. Mária neveltetése a Templomban. Sokszor és sokan rámutattak már, hogy Máriának a Szentélyben való neveltetése teljesen abszurd a zsidó vallási környezetben.

20. A Szentély mint jóshely. Zakariás, a főpap többször megy a templomba jóslatért, mintegy útbaigazításért. Ez leginkább a korabeli hellénisztikus templomok, illetve jóshelyek gyakorlatára utal, mint a Szentélyére, ahol a Szentek Szentjében tudvalevőleg egy évben egyszer léphetett be a főpap.

Láthatólag tehát a Protevangelium a korabeli zsidó vallás számos fontos jellemzőjét ismeri, de hibásan. A mai olvasó számára a részletekben való eltérés jelentősége nem tűnik olyan nagy dolognak, ez azonban nem volt így az adott korban. (Az allegorikus, illetve szimbolikus értelmezés számára „egy iótának vagy egy pontocskának”38 is jelentősége volt, például már azért is, mert a betűk számértéke miatt a változtatás a próféciák, illetve jövendölések értelmét is azonnal megváltoztathatta.) A korabeli kommentátorok, mint például Philón vagy Alexandriai Kelemen, ennek megfelelően jelentőséget tulajdonított egy szöveg minden apró részletének.

Összefoglalva kimondható, hogy amit a Protevangelium szerzője jobban ismer, azok mindenekelőtt az aggadikus vonatkozások. Mach- nak igaza van: amint a Protevangelium szerzője halakhikus területre ér, számtalan apró pontatlanság mutatja, hogy a zsidó vallási előírásokat nem „életszerűen” ismerte. Ebben a tekintetben a Protevangelium rokon vonásokat mutat az Ariszteász-levéllel, amelynek „zsidós” műveltsége, illetve ismeretei is nyilvánvalóan másodkézből származnak. Ugyanakkor ebből a tényből fontos következtetés is adódik. A Protevangelium szerzője számára a Törvénnyel kapcsolatban nem a pon38 Mt 5,18.

258