Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Geréby György: Programszerű filo-judaizmus a Jakab-ősevangéliumban (Protevangelium Jacobi)
tosság volt a fontos, hanem az elv, amelyre „könyves” műveltségként tehetett szert. A nyilvánvaló „műveltségi” Törvény-tisztelet viszont csak teológiai okokkal magyarázható. 5. A Protevangelium keresztény irat A zsidó vallási kérdésekben való (nem túl mély, de elvi) tájékozottsága mellett, mint már rámutattam, a Protevangelium szerzője nyilvánvalóan tisztán és specifikusan keresztény programot fogalmaz meg. Nem teológiai értekezésről beszélünk, de a „kétszintű” írás lehetővé tette, hogy teológiai állításokat is megfogalmazzon a történet a képek mögötti utalások szintjén. A Protevangelium szerzőjének programját ezért indirekt módon kell a történet részleteiből összeolvasni. Annyi azonban világos, hogy üdvtörténetileg megfogalmazott és ugyanakkor transzcendens krisztológiai programja sem nem ebionita, sem nem monarchiánus vagy szubordinácionista, különösen nem doketista, hanem egyfajta proto-ortodox álláspont.39 Röviden összefoglalhatóak azok a legfontosabb elemek, amelyek nyilvánvalóan mutatják, hogy keresztény programot fogalmaz meg: 21. Mária tisztasága. Mária rituális tisztasága nem halakhikus előírások betartásának szükségességével magyarázható, hanem az alá- szálló isteni Ige lakhelyének méltó előkészítésétjeleníti meg. 22. Szűzi születés. A Protevangelium által rendkívül erősen hangsúlyozott szűzi születéssel kapcsolatban most csak annyit érdemes leszögezni, hogy nem „mariológiai kegyesség” magyarázza, hanem egy mély krisztológiai állításról van szó, amennyiben a Születés a transzcendens isteninek - azaz az anyagon áthatoló isteninek - az anyagi világban való, önmagában is transzcendens megjelenését fejezi ki. 23. Megtestesülés. A Protevangelium 11,2 fejezetében az angyal egyértelműen arról beszél, hogy „Isten igéjétől” fog Mária foganni.40 Ez természetesen zsidó környezetben elképzelhetetlen gondolat lett volna a Memrával kapcsolatban. 24. A „két nép” (17,3). Máriának a szamár hátán egyik szeme sír, a másik nevet. József kérdésére válaszolva azt feleli, hogy két népet lát, az egyiket sírni, a másikat nevetni. A „két nép” teológiai gondolata, 39 Lásd GERÉBY, ’Az idő megállása’. 40 így HARNACK, Geschichte der altchristlichen Literatur, Zweiter Theil, Bd. 1. 599. 259
