Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

3. Párbeszéd vagy perbeszéd? Zsidók és keresztények a történelem forgatagában a rabbinikus kortól a holokausztig - Dobos Károly Dániel: Paradigmaváltás a késő ókori zsidó-keresztény interakciók történeti vizsgálatában

3. S az utolsó szó nem véletlenül kapott nyomatékot. Ez a paradigma a két közösség korán bekövetkezel és végleges szakításával számolt, mely után a két irányzat között már nincs érdemi kölcsönhatás.

A régi paradigma tehát a rabbinikus judaizmus kontinuitását hangsúlyozza a Második szentély idején fennálló rendszerrel, legalábbis annak egyik alapvető irányzatával. Ezzel szemben a kereszténység inkább diszkontinuusnak és autonómnak tűnik. Ezt a helyzetet erősíti a mindenki által ismert szülő-gyermek reláció metaforája is. A judaizmus a folytonosságot jelentő szülő, amelynek a kereszténység a leszármazottja. Ebből az értelmezési keretből következett a szövegek kronológiai sorrendjét sokszor a mai napig meghatározó axióma is, amely azt állította, hogy a hasonló tartalomra irányuló zsidó és keresztény szövegek közül biztosan a zsidó keletkezett korábban (vagy legalábbis korábbi hagyományra megy vissza), míg a keresztény a későbbi, s mint ilyen ő a válasz, a reakció.

További hiányossága a régi paradigmának, hogy a két közösségről meglehetősen mereven, mondhatnánk, statikus állóképekben gondolkodott. Mintha a „zsidóság” és a „kereszténység” egységesen definiálható, és egymástól feketén-fehéren elhatárolható entitásokként léteznének már ebben a korai időszakban.

Ezt a fennálló paradigmát a 20. század utolsó évtizedeitől kezdődően olyan személyek kezdték el lebontogatni, mint Jacob Neusner (Bard College),1 Dániel Boyarin (UC Berkeley),1 2 Israel Yuval (Hebrew University),3 Alan F. Segal (Barnard College),4 Oded Irshai

1 Például a Judaism in the Matrix of Christianity (Philadelphia, Fortress, 1986) című kötetében vagy a ’The Religious Uses of History: Judaism in First century A. D. Palestine and Third Century Babylonia’, in History and Theory Vol. 5/2 (1966) 153-171. oldalain megjelent tanulmányában.

2 Számos korábbi írásában is, így például a Dying for God - Martyrdom and the Making of Christianity and Judaism (Stanford, Stanford University Press, 1999) című könyvében, legutóbb pedig a Border Lines - The Partition of Judeo-Christianity (Philadelphia, University of Pennsylvania Press, 2004) című monográfiájában.

3 Például ’Easter and Passover as Early Jewish Christian Dialogue’, in BRADSHAW, Paul F. - HOFFMAN, Lawrence A. (eds.), Passover and Easter - Origin and History to Modem Times (Notre Dame, University of Notre Dame Press, 1999) 98-124. oldalain megjelent tanulmányában, illetőleg Two Nations in Your Womb (Berkeley: University of California Press, 2006) című könyvében.

Y Two Powers in Heaven - Early Rabbinic Reports about Christianity and Gnosticism (Leiden, Brill, 2002) és a Rebecca’s Children - Judaism and Chistianity in the Roman World (Cambridge /Mass./, Harvard University Press, 1986) c. könyveiben.