Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Koltai Kornélia: Péchi Simon bibliakommentárja

nyíre explicit módon is fel van tüntetve a forrás, így világosan látszik, hogy Péchi a zsidó vagy a keresztény tradíciók mentén világítja meg az adott szöveghelyet. A statisztikai valószínűség kimutatása érdekében ugyanakkor néhány olyan részletet is szemléltetek, ahol egyértelműnek bizonyul az interpretáció irányultsága, bár nincs jelölve forrás. A válogatásnál igyekeztem figyelembe venni, hogy a „Jedzegetések” lehetőleg azokat a passzusokat magyarázzák, amelyek relevánsak a keresztény és a zsidó értelmezési tartományban. Ez okból döntöttem két fejezet: a Genesis 14. és 18. fejezetéhez írott kommentár beható vizsgálata mellett, - szem előtt tartván az előadás megszabott időkeretét, illetve az írott változat terjedelmi korlátáit is.

A Genesis 14. fejezete Ábrám és Malkicedek / Melkizedek találkozását írja le, miután Ábrám győzelmet arat az ellenséges királyok koalíciója felett. A 18. fejezetben a három férfi / három angyal Ábrahámnál tett látogatásáról, Izsák születésének megjövendöléséről és Szodoma vétkéről olvashatunk. Végül kiegészítésképpen, mivel potenciális messianisztikus utalást rejt magában, megvizsgáljuk a Genesis 49. fejezetének, Jákob áldásának a Silóra vonatkozó részét is Péchi kommentálásában.

Technikai jellegű tudnivaló, hogy a „Jedzegetések”-ben nem versekhez, hanem kisebb egységekhez, tagmondatokhoz, szószerkezetekhez, ritkábban egy-egy szóhoz fűződnek a magyarázatok, s az értelmezendő textusrészlet kiemelten, nagyobb betűkkel, külön sorban olvasható. Tehát egy vershez igen sok értelmező, magyarázó gondolat tartozik, versszámok pedig egyáltalán nincsenek feltüntetve. A különböző források továbbá Péchi saját egyéni értelmezéseivel vegyítve, nem szigorú rendszer szerint, hanem laza asszociációval illeszkednek a kiemelt szövegrészlethez.

Hogy könnyebben lehessen tájékozódni az egy-egy rabbinikus forrás köré csoportosított magyarázatok között, a bibliai locust, amelyre a kommentárrész vonatkozik, feltüntetem, szögletes zárójelben. A hivatkozott rabbinikus forrásokat pedig, melyek rekonstrukcióját elvégeztem, lábjegyzetben adom meg.

Elsőként tehát a 14. fejezetből nézzük a témánk szempontjából jelentőséggel bíró szemelvényeket.

201