Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)

2. Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány és értelmezése - Koltai Kornélia: Péchi Simon bibliakommentárja

fordulatot eredményezett a néhány évtizede működő szombatos gyülekezet történetében.

Péchi kivételes rabbinikus irodalmi felkészültségének és küldetéstudatának köszönhetően ugyanis a felekezetnek a rabbinikus judaizmus irányába forduló szakasza kezdődött el ekkor. Az egykori kancellár a szombatosság ideológiai-rituális-szervezeti alapjainak a kidolgozását tekintette legfőbb feladatának. Ezért lefordította a Psalterium-ot (a Zsoltárok könyvét), a szefárd rítusú, teljes liturgiái rendszert felölelő zsidó imakönyvet, újrafordította az Avot-ot (az Atyák mondásai-t), valamint olyan különböző jogi-etikai vonatkozású fordításokat hozott létre, amelyeket a gyülekezet működése szempontjából nélkülözhetetlennek ítélt. Szombatos imakönyvfordításával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy ez a világon a legelső teljes, nemzeti nyelvű imakönyv- fordítás.2

Péchi a rabbinikus tanítások ismeretében kezdte meg az Ószövetség lefordítását és kommentálását is, 1634-ben. Mindannyiunk sajnálatára azonban csak töredékes formában maradt fenn: a Genesis 5. fejezetétől az Exodus 12. fejezetéig terjedő szövegrészt tartalmazza. Az 1634-es autográf kézirat jelenleg a Magyar Országos Levéltárban található (Teleki Levéltár, P. 667/10). A bibliafordítás mérsékelten konzervatív és mai (modern) helyesírás szerint átírva, tanulmányok kíséretében 2011-ben nyomtatásban is megjelent.3

A fordítás zsidó-zsidózó és liturgiái jellegét jelzi, hogy „parasák”- ra, a zsinagógái heti olvasmányoknak megfelelő szakaszokra van felosztva. A zsidó kontextus ezen kívül a fordítás szóhasználatában, az ún. hebraizmusokban, és további fordítási eljárásokban is kimutatható, valamint a felhasznált rabbinikus források szolgáltatnak megfelelő érintkezési felületet. Ahogyan utaltam rá, mi most csak ez utóbbival fogunk foglalkozni.

Előadásomhoz olyan részeket válogattam a bibliakommentárból - Péchi saját terminológiájával: „Jedzegetések”-ből -, amelyekben több2 Péchi életéről és munkáiról bővebben ld. KOLTAI Kornélia (szerk.), Péchi Simon: Az Atyák mondásai (Hungária Judaica, 11 Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1999), 17-30.

3 KOLTAI Kornélia: Péchi Simon kiadatlan Biblia-fordítása (1634). (Hungária Judaica 23 Budapest, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 2011). A kommentárból idézett szakaszok szinte kivétel nélkül most jelennek meg elsőként nyomtatásban. Dán Róbert egy-egy rövid közlése (vö. DÁN, Az erdélyi szombatosok, 263-288.) néhány passzus esetén részleges, töredékes közléselőzménynek tekinthető, ezekre a megfelelő helyen hivatkozom.

200