Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
Előszó helyett, avagy a zsidó-kereszt(y)ény "dialógus" változó arcai
Az előbbi két szempont együttes jelenléte miatt láttuk jónak teológusokat és történészeket egy asztalhoz leültetni, hogy az esszencialista és a historikus megközelítés dinamikája tovább árnyalja a végül kialakuló összképet. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán 2010. október 28-án és 29-én megtartott kétnapos konferencián összesen harmincegy előadás hangzott el tíz szekcióban. Ezen előadások közül huszonkilencnek a szövegét adjuk most közre, s a kötetet kiegészítjük még egy harmincadik írással is. Egy kollégánk, jeruzsálemi tanulmányai miatt, a konferencián személyesen nem tudott részt venni, de elküldte előadása szövegét, amit most örömmel csatolunk az élőben elhangzottakhoz. Az előadások szerkesztett változatát öt témakör köré rendeztük el. 1. Az első fejezet, a Párhuzamos monológok vagy dialógus? A zsidó-keresztény párbeszéd lehetőségi feltételei című szakasz szerzői a zsidó-ke- reszt(y)ény dialógus lehetőségi feltételeiről és metodikájáról értekeznek. A könyv nyitó esszéjében Tatár György - a tőle megszokott magas irodalmisággal - az Odüsszeia és az Aeneis egymáshoz való viszonyának metaforáját használja fel ahhoz, hogy megfogalmazza gondolatait e párbeszéd esélyeiről. Nagypál Szabolcs zsidók és kereszt(y)ények párbeszédét a meditátor szemszögén keresztül vizsgálja. Tanulmánya megismerteti az olvasót a vallásközi párbeszéd fajtáival, alapelveivel, valamint a párbeszéd folyamatával és céljaival. Biró Tamás egy születőben lévő új diszciplína, a kognitív vallástudomány munkamódszereit és eredményeit kívánja a zsidó-kereszt(y)ény vallásközi párbeszéd lehetőségi feltételeinek és eddigi relatív „eredménytelenségének” vizsgálatában kamatoztatni. Novák Attila a „szövegek fogságában” vergődő tradíciók kibontakozásának esélyeit választja „magántöprengéseinek” tárgyául. 2. Az előadások második csoportja a Közös gyökér vagy válaszfal? A bibliai hagyomány című részben kapott helyett. A fejezet nyitó esszéjeként Karasszon István református teológiai professzor tanulmánya arra a kérdésre keresi a választ, hogy alkalmas-e Ábrahám személye, s a bibliai hagyományban e személy köré fonódó elbeszélések halmaza egy vallásközi dialógus megalapozására. Urbán Ilona Anna az evangéliumi elbeszélésekben kulcsszerepet játszó 22. zsoltár zsidó és ke- reszt(y)ény értelmezéstörténetébe vezet el minket, s e bevezetés közben a szövegek és közösségek interakciójának egy újfajta látásmódját 11
