Dobos Károly Dániel - Fodor György (szerk.): "Vízió és valóság". A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2010. október 28-29-én "A dialógus sodrában…" címmel tartott zsidó-keresztény konferencia előadásai - Studia Theologica Budapestinensia 35. (2011)
Előszó helyett, avagy a zsidó-kereszt(y)ény "dialógus" változó arcai
Előszó helyett, avagy a zsidó-kereszt(y)ény „dialógus” változó arcai Bár a modern európai polidka számára az iszlámmal folytatandó párbeszéd fontosabbnak tűnhet, aki Európa lényegét akarja megragadni, aki e civilizáció mélyebb rétegeinek megértésére törekszik, aki a sajátos európai identitás gyökereit óhajtja feltárni, annak zsidók és kereszt(y)ények immáron közel kétezer éve folyó „párbeszédébe” kell belehallgatnia... S ez a megállapítás fokozottan igaz a két vallás teológiájának szemszögéből nézve. Zsidóként vagy kereszt(y)ényként a legnagyobb bátorságot igénylő vállalkozás, a legnagyobb intellektuális kihívás mindenképpen az egymással folytatott párbeszéd. A 20. század egyik legnagyobb protestáns teológusának, Karl Barthnak a szavait idézve: „Ne felejtsük el, hogy végső soron csak egy igazi nagy ökumenikus kérdés létezik: kapcsolatunk a zsidósághozA könyv, amit az olvasó a kezében tart, egy szerény kísérlet, hogy belehallgassunk ebbe az örökké tartó „párbeszédbe”... Ez a „párbeszédnek” nevezett valami - a másik tudatos vagy tudattalan „fogvatartása a látómező legszélén”, egyfajta kényszerű és sokszor, sokak által kényszeredettnek érzett „összeláncoltság-tudat” - ugyanis kétezer év óta tart töretlenül, hol a mélyben, szinte észrevétlenül és mindkét fél által tagadva, hol békésen íróasztalok és könyvek mögött, hol az erősebb jogán disputává torzítva, hol vért, könnyeket és szenvedést szülve... S a legsötétebb pillanatban, a De profundis szakadékéban, amikor már úgy látszott, hogy nincs tovább... valami mégiscsak történt. Az éjszaka sötétjében megjelent egy halvány reménysugár. Kezdetben talán csak néhány tucat jó szándékú emberben, majd egyre többekben fogalmazódott meg a vágy, hogy a dolgok ne így menjenek tovább, s a „párbeszéd” ezzel egy békésebb, demokratikusabb és civilizáltabb fázisába lépett..., s történetében először valóban kiérdemelte a párbeszéd nevet. A katolikus egyház az 1965. október 28-án kihirdetett Nostra Aetate kezdetű zsinati nyilatkozatban mondta ki a párbeszéd ezen új fázisá1 SIDIC 1/3 (1968) 17. Idézi: Reinhold NEUDECKER, Az egy Isten sok arca (Magyar Keresztény-Zsidó Tanács: Budapest, 1992) 34. oldalán. 9
