Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Székely János: A papi írás teológiájához
324 Székely János A 'íppaCT1 (= erőszak) szónak erős társadalmi felhangjai vannak. Elsősorban az erős, a hatalmas, a gazdag kegyetlenségét jelenti a szegénnyel, az elnyomottal szemben. A próféták igehirdetése szerint a babiloni fogság egyik legfőbb oka a választott népben eluralkodó erőszak, a gyöngék és a szegények elnyomása (Ám 3,10; 6,13; Ez 7,23; 8,17; 28,16). Ezzel a szóval jelzik a próféták Babilon népeket eltipró brutalitását is (Jer 51,35; Hab 2,8.17; Joel 4,19; Ez 7,23). A vízözön és később a babiloni fogság is egyenes következményei a földet elözönlő erőszaknak. Isten azonban menedéket készít az ember számára ebből a vízözönből, a bárkát. A bárka méretei sok hasonlóságot mutatnak a szent sátor (Kiv 25-31), Salamon temploma (lKir 6), és az ideális ezekieli templom méreteivel (Ez 40-42). A bárka fedelére használt kifejezés (mikseh) ugyanaz, mint ami a szent sátor tetejét jelzi (Kiv 26,14). A bárka három szintje a világ három szintjének (alvilág, föld, ég) mása. Ahogyan a világmindenség befogad minden lényt, halottakat, élőket, angyalokat egyaránt), éppígy a bárka is. A bárka négyszögletes alakja utal a négy égtájra. A bárka tehát mikrokozmosz, templom, az életet átmentő szent hely. A menedék az erőszak özönvizéből a templom, Isten közössége, az Általa létrehozott, az O rendje szerint működő világ. A fogság népeket megsemmisítő, elnyelő zűrzavarában a menedék a templom, Isten szent közössége. Végül a Papi leírás fontos eleme a Noéval kötött szövetség. Izrael eredeti elképzelése az Istennel kötött szövetségről egy feltételekhez kötött szövetség volt. A deuteronomista iskola a hettita és az asszír államszerződések mintájára ábrázolja a sínai szövetségkötést: a szerződő fél bemutatkozása („én vagyok az Úr a te Istened...”), jótéteményeinek felsorolása („aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről...”), a szövetség feltételei (a parancsok), a szövetség dokumentumának őrzésére, és időről időre való felolvasására vonatkozó előírások (kőtáblák a szent sátorban), a szövetség tanúi („tanúul hívom ma ellenetek az eget és a földet...”), áldások és átkok a szövetség megtartása ill. megszegése esetén (vö. MTörv 5,1- 6,9; 27,1-28,69). A deuteronomista teológia tehát feltételes szövetséget ábrázol Isten és a népe között. Ha a nép megtartja a parancsokat, akkor Isten áldásában részesül. Ez a teológia krízisbe kerül a babiloni fogság idején. Izrael ugyanis gyökeresen megszegte a szövetséget, az átkok be is következtek, a szövetség megtört. Van-e innen továbbvezető út? A papi iskola egy erősebb, mélyebb alapot akar vetni Izrael létének, mint a sínai szövetség. Meglepő tény, hogy a szövetség kifejezést a papi iskola nem használja a sínai eseményekkel kapcsolatban. A papi szerző egy régebbi és biztosabb alapot keres, mint a sínai szövetség. Ezt az alapot pedig a Noéval és az Ábrahámmal kötött szövetségben találja meg (Ter 9,8-17; 17,1-27). Mindkét szövetség egyoldalú, Isten ígéretén alapszik. Az ember bűne nem teheti semmissé. Noé szövetsége az egész emberiséggel kötött szövetség, Ábrahámé
