Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Baán István: "Az ember magasabb rendű az angyaloknál"
26 Baán István zéki dolgokkal anélkül, hogy eltávolítaná az értelmet az Istenre irányuló szemlélődéstől, a hozzá intézett himnuszoktól és imáktól, de arra is képes, hogy ugyanazt az anyagot az Istenhez való felemelkedés kiindulópontjává tegye, az érzéki gyönyörön pedig teljesen felülemelkedjen a szellemnek a magasabb rendűekre való törekvése által.”16 Vajon a testi kívánság lehet-e kiindulási pontja az Istenhez való felemelkedésnek? Úgy tűnik, hogy erre a kérdésre Palamasz nemleges választ ad, mert „a testekből a szellembe kerülő gyönyör testivé alakítja azt, a test semmit sem jármi a jobbal való közösségben, sőt a rosszabból ad át neki.”17 A szexualitás éppúgy, mint a többi testi működés olyan emberi tevékenység, amely kétértelmű lehet, mert néha „a bennünk természet szerint meglevő, független vezetőnek sem engedelmeskedünk”.18 Ahhoz, hogy az egészséges és helyes emberi tevékenységet biztosíthassuk, az egész emberi lény krisztologikus felépítettsé- gét is figyelembe kell vennünk.19 Isten az embert az Ige majdani megtestesülésére való tekintettel teremtette. Az ember méltóságát az adja, hogy olyan egyedülálló „hely”, ahol az istenség egyesülhet az emberséggel.20 Krisztus isteni természete átisteníti emberségét, a lelkén keresztül Krisztus testébe áramló isteni energiák együttműködnek emberi energiáival, s Isten műveit hajtják végre benne.21 Krisztus megvalósítja az emberi természet Istenhez való tökéletes hasonlóságát, mert ez „a beteljesülés az Istenből áradó isteni kisugárzás által valósul meg”.22 23 Az ember tehát igazából nem vágyhat másra, mint erre a megvilágosodásra, arra, hogy betöltse az isteni világosság. „Ebben az isteni megvilágosításban és ragyogásban Ádám is részesült a bűnbeesés előtt, amennyiben magára öltve a dicsőség igazi ruháját nem volt meztelen, hanem sokkal díszesebb — szóval ki sem lehet fejezni — azoknál, akiket sok arannyal és csillogó kövekkel díszített diadémok öveznek.”22 Krisztus, a második Ádám megmutatta ezt a világosságot, a teremtetlen isteni kegyelmet és energiát tanítványainak a Tábor hegyén, az apostolok pedig ezáltal azt is szemlélhették, milyen lesz a test végpő, megdicsőült állapota. 16 Cap. 49. PG 150,1157A; SINKEWICZ, Gregory Palamas, 140-142. 17 Triászok a szentül élő hés^ücbas^fák védelmében, II, 2, 9, in Grégoire Palam as. Défense des saints hésychastes {Spicilegium sacrum lovaniense. Etudes et documents 30-31), ed. J. Meyendorff, Louvain 1959 (átnézett és javított kiadás 1973), 334-335. 18 Cap. 62. PG 150.1165A; SINKEWICZ, Gregory Pa/amas, 156. 19 Vö. Baán, I., Krisgto/ógia és theószjsz összefüggése Palamasz Tze,,l Gergely teológiájában {Doktori értekezés), Római Katolikus Központi Hittudományi Akadémia, Budapest 1975. 20 Vö. Cap. 24. PG 150,1137A; SINKEWICZ, Gregory Palamas, 108: „[Az ember] képes arra, hogy megismerje és egyúttal befogadja Istent, és mindennél jobban megmutatja az Alkotó minden fölött kiváló nagyságát, de nemcsak arra képes, hogy Istent küzdelem és kegyelem által fogadja be, hanem hogy vele egy személyben egyesüljön.“ 21 Vö. Triászok II, 2, 12, in Grégoire Palamas. Défense des saints hésychastes, 342-343. 22 Cap. 64. PG 150,1168A; SINKEWICZ, Gregory Palamas, 158. 23 Cap. 67. PG 150,1168D; SINKEWICZ, Gregory Palamas, 160.
