Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Baán István: "Az ember magasabb rendű az angyaloknál"
Baán István 27 Szent Gergely szerint az embernek azáltal kell testéhez vonzania az átistenítő működést, hogy lelke nem hajlandó kapcsolódni a gonosz szenvedélyekhez, és „a szeretet által szilárdan ragaszkodik a jóhoz, az erény művei és szokásai szerint aláveti magát ennek; akkor ez megvilágosítja és még szebbé szépül. Engedelmeskedik tanácsainak és tanításainak, melyek által az igazi örök életet is elnyeri. Akkor ezáltal halhatatlanná teszi a hozzá kapcsolt testet, amely a maga idejében eléri az előre meghirdetett feltámadást, és részesedik az örök dicsőségben.”24 Az isteni fény a testet is megvilágosítja, az érzékek is láthatják ezt a fényt, bár nem a testi, hanem a szellemi érzékek.25 Az isteni működés szellemi érzékekké alakítja át a testieket, ennek folytán pedig a test vágya Isten felé fordul. Következésképp az ember legmagasabb rendű tevékenysége az imádság. Ha a Jézus-imát úgy gyakoroljuk, hogy összekötjük a hészükhaszta pszichoszomatikus módszerrel, akkor értelmünket és testünket mindig Isten felé tudjuk fordítani, s elérhetjük az Istenhez való hasonlóságot. Palamasz szerint állapotánál fogva a tökéletes ember a szerzetes, aki egyedül és kizárólag a mennyek országa után vágyakozik, s a világot összes vonzó szenvedélyével együtt megtagadja. Az ilyen ember valóban magasabb rendű az angyaloknál, mivel aszkéta életmódjának segítségével uralkodik teste felett, s azon igyekszik, hogy emberi tevékenységei együttműködjenek az isteni kegyelemmel. Azonban lehet-e egy közönséges világi hívőnek esélye arra, hogy megízlelje és megvalósítsa ezt az állapotot, amely magasabb rendű a mennyei seregekénél? Irá- nyíthatja-e úgy emberi vágyait a világban, hogy megtalálja az Isten Országába vezető utat? Úgy gondolom, Palamasz pozitív választ adott erre a kérdésre azzal, hogy azt tanácsolta, hogy a „jó szenvedélyekkel” törődjünk, amelyeket erényeknek nevez, mint például a szeretet és a kitartás,26 s így váljunk Istennek felajánlott lelki áldozattá. A hészükhaszmus népszerűsége a bizánci társadalomban és Palamasz Szent Gergely tesszalonoki lelkipásztori tevékenysége azt tanúsítja, hogy minden keresztény számára nyitva áll az út, hogy olyan átistenült emberré váljon, aki testi mivoltában is magasabb rendű az angyaloknál, mert örökké Isten szeretetére vágyakozik. 24 Cap. 39. PG 150,1148C; SINKEWICZ, Gregory Palamas, 126. 25 Vő. LISON, J., L’Esprit répandu. Lapneumatologie de Grégoire Pa/amas, Paris 1994, 252-259. 26 Triászok 11,2,19, in Grégoire Palamas. Défense des saints bésychastes, 360.