Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)

Baán István: "Az ember magasabb rendű az angyaloknál"

Baán István 27 Szent Gergely szerint az embernek azáltal kell testéhez vonzania az átistenítő működést, hogy lelke nem hajlandó kapcsolódni a gonosz szenvedélyekhez, és „a szeretet által szilárdan ragaszkodik a jóhoz, az erény művei és szokásai szerint aláveti magát ennek; akkor ez megvilágosítja és még szebbé szépül. Engedelmes­kedik tanácsainak és tanításainak, melyek által az igazi örök életet is elnyeri. Ak­kor ezáltal halhatatlanná teszi a hozzá kapcsolt testet, amely a maga idejében el­éri az előre meghirdetett feltámadást, és részesedik az örök dicsőségben.”24 Az isteni fény a testet is megvilágosítja, az érzékek is láthatják ezt a fényt, bár nem a testi, hanem a szellemi érzékek.25 Az isteni működés szellemi érzékekké alakítja át a testieket, ennek folytán pedig a test vágya Isten felé fordul. Követke­zésképp az ember legmagasabb rendű tevékenysége az imádság. Ha a Jézus-imát úgy gyakoroljuk, hogy összekötjük a hészükhaszta pszichoszomatikus módszer­rel, akkor értelmünket és testünket mindig Isten felé tudjuk fordítani, s elérhet­jük az Istenhez való hasonlóságot. Palamasz szerint állapotánál fogva a tökéletes ember a szerzetes, aki egyedül és kizárólag a mennyek országa után vágyakozik, s a világot összes vonzó szen­vedélyével együtt megtagadja. Az ilyen ember valóban magasabb rendű az angya­loknál, mivel aszkéta életmódjának segítségével uralkodik teste felett, s azon igyekszik, hogy emberi tevékenységei együttműködjenek az isteni kegyelemmel. Azonban lehet-e egy közönséges világi hívőnek esélye arra, hogy megízlelje és megvalósítsa ezt az állapotot, amely magasabb rendű a mennyei seregekénél? Irá- nyíthatja-e úgy emberi vágyait a világban, hogy megtalálja az Isten Országába ve­zető utat? Úgy gondolom, Palamasz pozitív választ adott erre a kérdésre azzal, hogy azt tanácsolta, hogy a „jó szenvedélyekkel” törődjünk, amelyeket erényeknek nevez, mint például a szeretet és a kitartás,26 s így váljunk Istennek felajánlott lelki áldo­zattá. A hészükhaszmus népszerűsége a bizánci társadalomban és Palamasz Szent Gergely tesszalonoki lelkipásztori tevékenysége azt tanúsítja, hogy minden ke­resztény számára nyitva áll az út, hogy olyan átistenült emberré váljon, aki testi mivoltában is magasabb rendű az angyaloknál, mert örökké Isten szeretetére vá­gyakozik. 24 Cap. 39. PG 150,1148C; SINKEWICZ, Gregory Palamas, 126. 25 Vő. LISON, J., L’Esprit répandu. Lapneumatologie de Grégoire Pa/amas, Paris 1994, 252-259. 26 Triászok 11,2,19, in Grégoire Palamas. Défense des saints bésychastes, 360.

Next

/
Oldalképek
Tartalom