Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Patsch Ferenc SJ: A filozófia és a teológia hermeneutikai fordulata?
Patsch Ferenc 247 és az ész (intellectus) megegyezéseként [adaequatio) definiált igazságfogalomnál mélyebb régegekig nyúljon vissza, Heidegger kidolgozza a felfedés, felfedő-lét {Entdecken, Entdeckendsein) fenomenológiai fogalmait, melyek segítségével minden korábbinál eredetibb módon tárul fel az, ahogyan a (mindenkori) hús vér ember hétköznapi világában (világban-való-létében — mint az eredeti igazságfenomén fundamentumában) már mindig is értelmezőn tájékozódik: tesz-vesz, tárgyakhoz, személyekhez eredendően viszonyul. A hermeneutika XX. századi forradalma (ha tehetünk ilyen nagyigényű kijelentéseket) valójában a megértésfogalom heideggeri kitágításával, átértelmezésével vette kezdetét. Emellett a „hermeneutika” ill. a „hermeneutikai” fogalmainak a „Lét és idő”-ben található mélyebb megértése a szó és a tudományterület definícióját s fejlődését tekintve egyaránt fordulópontot jelentenek23. A hermeneutika egyszeriben kapcsolatba kerül a megértés ontológiai dimenzióival24 — és ezáltal azonossá válik Heidegger sajátos értelmű fenomenológiájával is25. Ehhez csatlakozott a maga részéről a Heidegger-tanítvány H.-G. Gadamer is, aki az „Igazság és módszer” egy fontos pontján26 leszögezi, hogy a hermeneutikát nem ugyanolyan értelemben akarja művelni, ahhoz nem szolgai módon igyekszik visszanyúlni, ahogyan azt az elmúlt századok mértékadó szerzői tették, ahogy ők azt számára közvetítik, hanem azt máris átértelmezve, alkotó módon „megismételve” (wiederholen), mintegy a maga olvasatában véli szükségesnek újjáteremteni. Ez az újjáteremtés pedig abban nyer formát, hogy — megőrizve a heideggeri kritika eredményeit és alkalmazva annak egy jól kidolgozott változatát — a hermeneutikát az esztétikával és a történeti megértés fenomenológiájával összekapcsolja össze. A heideggeri-gadameri hermeneutikának valódi nóvuma — ha szabad ilyen álta- lánosítón, összegzőn fogalmazni —, hogy számára a megértés nem módszerfogalom többé, hanem létmód; a hétköznapi emberi viszonyulásmód legalapvetőbb jellemzője, vagy — a hagyomány nyelvén fogalmazva — alapkategóriája. E% az a fordulat, melynek révén létrejött a XX. századi hermeneutika27. 23 Vö. PALMER, R. E., Hermeneutics. Interpretation Theory in Schleiermacher, Dilthey, Heidegger and Gadamer, Northwestern University Press, Evanston 1969. (Magyarul: id. mű 84.) 24 A megértés és az értelmezés összefüggéseiről lsd. a „Lét és idő” híres 32. paragrafusát {SuZ 148153; U 289-296). 25 Lsd. a magnum opus hetedik paragrafusában, SuZ, 37 (L1, 135). 26 Vö. mi, 169; IM 126. 27 Vö. FEHÉR M., Heidegger és a szkepticizmus, 92; a megértés és értelmezés fogalmának heideggeri átalakításáról lsd. még uo. 57.
