Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése - Studia Theologica Budapestinensia 32. (2003)
Patsch Ferenc SJ: A filozófia és a teológia hermeneutikai fordulata?
242 Patsch Ferenc lek tisztázása után — mielőtt még megerősödne bennünk az a tudat, hogy a fenomenológiai-hermeneutikai ihletettségű filozófia olyasvalami, amely olyan helyeken keres problémát, ahol addig minden rendben volt — ezen a ponton rátérünk az elemzés első tartalmi pontjára. 2. A „Mi a hermeneutika?” kérdés alaprétege és tétje mint út a dologhoz Mi legyen hát a kérdezés iránya és gyümölcsöző módja annak érdekében, hogy a vizsgált fenomént, a filozófia és teológia feltételezett „fordulatát” szemügyre vegyük? Mindenek előtt negatív kritériumok ötlenek szemükbe: helytelen és mindenképpen elkerülendő volna olyan „szabadon lebegő, talajtalan” „fogalmi kérdések”8-ből kiindulni, melyekkel azt a benyomást keltenénk, mintha a filozofálás mindössze szórakoztató és veszélytelen játszadozás, „fogalmakkal való bí- belődés” volna (a dolgokkal való „lényegi szembenézés” helyett)9. Jóformán azonnali érdektelenségre ítélnénk pl. az olyan jellegű kérdésfeltevéseket, mint hogy „Miben áll valójában annak a fajta hermeneutikának lényege, amelyet filozófiai jelzővel illetnek? Mit változtat a jelentésén, ha a szintagmák sorrendjét felcseréljük? Mi különbözteti meg ‘a többi’ hermeneutikától: pl. a teológiai- vagy jogi, irodalmi ill. a részleges hermeneutikáktól, mint amilyen pl. a bibliai és az esztétikai hermeneutika?”. Az ilyen és ehhez hasonló kérdések aligha tartatnának igényt másra, mint egy elenyésző kisebbség: egy elszánt szakembergárda érdeklődésére. Első pillantásra is nyilvánvaló, hogy mindennek igen kevés köze van az akadémiai körökön kívül eső „gyakorlati élethez”, ill. mindennapi elfoglaltságainkhoz. Főleg pedig az látszik elővételeződni, hogy ezen kérdések mentén aligha várhatjuk, hogy út nyílik a filozófia állítólagos-feltételezett hermeneutikai fordulatának értelmezése irányában. Elemzésünk bizonyos pontjain eljön a fogalmi kérdéseknek is az ideje. Mindenek előtt azonban — „Zu den Sachen selbst! — Vissza a dolgokhoz!” — prólbáljuk meg a téma kapcsán „feltámasztani“ a hermeneutikai kérdést, majd játékba hozni saját előzetes ismereteinket. „Közeledő nagy zivatar ‘van’, illetve, ami itt ugyanaz, ‘volt’ az éjjel. Miben áll a zivatar léte? (...) Egy kora-románkori templom portálja létező. Hogyan és kinek a számára nyilvánul meg a léte? A művészettörténésznek, aki egy kirándulás alkalmával megtekinti és lefényképezi, vagy az apátnak, aki ünnepnapokon bevonul rajta szerzeteseivel, vagy a gyerekeknek, akik egy szép nyári napon az ő ár8 FEHÉR M., I., Heidegger és a szkepticizmus, 89-93; vö. még a „probléma”-fogalom és -történet heideggeri destrukciójának összefoglalásáról FEHÉR M., Hermeneutikai tanulmányok 1, L’Harmattan Kiadó, Budapest 2001,1 75-78. 9 Vö. HEIDEGGER, Zur Bestimmung der Philosophie (GA 56/57), Klostermann, Frankfurt a. M., 126; Az „álláspont-filozófiák” (Standpunktphilosophien) heideggeri kritikájáról FEHÉR M., Heidegger és a szkepticizmus, 84.
