Papp Miklós: Az erkölcsi belátás előrehaladása a "lex naturalis"-ra vonatkozóan - Studia Theologica Budapestinensia 31. (2003)
II. Az erkölcsi belátás előrehaladása a természetes erkölcsi törvényre vonatkozóan - 2. A patrisztika többlete
teremtő Isten, a világ kormányzója, transzcendens Isten, akinek kívül kellett volna maradni a természeten és az elmén, de mégsem a görögök istene, aki transzcendenciájában megközelíthetetlen, s csak eksztatikusán szemlélhető, hanem személyes, aki az emberrel szövetséget köt. Philón tehát az erkölcsi normák legtökéletesebb foglalatának tekinti az ószövetségi törvényeket, ami egyben a legjobb filozófia is. Ezért alapoz Philón minden filozófiát a Tórára, nála az ész, a természet, az erkölcs, a jog, a filozófia és a teológia is egybeesnek.168 Philónnál találkozik a zsidó gondolkodás többlete a göröggel szemben: A zsidók a törvényt személyes kapcsolatból (interszubjektivitás) eredeztetik: Jahve szövetséget köt, hűséges, igazságos. A szövetség (írna) két személy, két fél között jön létre. Ez a sajátossága a zsidó törvényfelfogásnak, hogy a személyesség miatt jogi: a zsidóknál a Tóra betartása és a Jahvéval való kapcsolat egy és ugyanaz. A zsidó létezés nem más, mint ebben a szövetségben való létezés, igazán az létezik, aki a szövetséget megtartja. így a szövetség megtartásába, a törvény megtartásába cselekvősen vonja be a zsidót, egzisztenciálisan vonja be az embert a viszonyba. Ennek a gondolkodásnak az alapja a dinamikus létfogalom: az létezik, aki tevékeny, az egzisztencia tehát azonos a cselekvéssel.169 így Isten sem a Mozdulatlan Mozgató, hanem a tevékeny Gondviselés, aki igazságosságot cselekszik; így a görög statikus természettörvény tanítással szemben a zsidó gondolkodás érzékenyebb az interszubjektív gazdagságra, a cselekvő egzisztenciális bevonására. Philón szintézise éppen arra törekszik, hogy a görögök személytelen természettörvénye csúcsaként a Tórát mutassa be. A görög gondolkodásban az ember teljességre való irányultságából indultak ki, ahol az egyén akkor létezik igaz módon, ha a teljességre törekszik a teljesség törvényei szerint. Ebben a törekvésben van helye a másik emberrel való kapcsolatnak. A zsidóknál a másik 168 Természetesen megjegyzendő, hogy a Biblia sehol sem használ „természettörvény" kifejezést, és sehol sem használja görög filozófiai értelemben vett „természetjog" fogalmat sem. A Tórát sem értelmezték az egész univerzum törvényének, hanem csak partikuláris törvénynek tekintették, amit csak a zsidók kaptak meg. Ez a szintézis tehát csak Philón erőfeszítése. 169 BOMAN, T., A héber és a görög gondolkodásmód egybevetése, Kálvin Kiadó, Bp. 1998, 32. 73
