Papp Miklós: Az erkölcsi belátás előrehaladása a "lex naturalis"-ra vonatkozóan - Studia Theologica Budapestinensia 31. (2003)

II. Az erkölcsi belátás előrehaladása a természetes erkölcsi törvényre vonatkozóan - 1. Az antik világ a természetről és a természetes erkölcsi törvényről

vezni a „természet szerinti törvénynek". Lennie kell egy közös, a ter­mészetből fakadóan igazságosságnak, ami nem az emberi közösség megegyezésén alapul.138 „Az egyetemes törvény ezzel szemben a ter­mészettörvény. Van ugyanis a természeten alapuló egyetemes igaz­ság és igazságtalanság, amit minden nép felfedez, jóllehet nincs kö­zöttük semmiféle kapcsolat vagy megegyezés."139 1.4. A sztoikusok A sztoikusok filozófiájában egyre nagyobb jelentőséghez jutott a természet fogalmának etikai aspektusa, aminek ideálja a természet­nek megfelelő életvitel (xo opoA,oyoopevcoç xr| <puaei Çr|v). Szerintük az anyagra a koyoç minőségi hatással van, tehát a természet nem puszta anyag, amit a természettörvények mozgatnak, hanem az anyagi világot áthatja a koyoç, ami a kozmosz harmóniáját adja. Ebbe azonban bele is kell látni, s ennek lehetőségi feltétele ugyanez a Xoyoq, ami az emberi értelemben is megjelenik logosz-csírákban (A.oyoi cntsppaxiKoi). Ezek a korai sztoikusoknál fizikai színezetűek voltak: ezek a logosz-csírák a mindenséget átjáró tűz-logosz részei, amik finom gázként eláradnak a test részeibe, és éltetik az embert.140 Az ember természete éppen az, hogy értelmesen él, természetesen a „helyes értelem" (opôoç koyoç) szerint. A sztoa tehát közvetlen kap­csolatot feltételez a természeti és az erkölcsi törvények között, vala­mint az azt felismerő emberi értelem között. így a természetes élet egyben értelmes élet is, tehát ez az erényes, jó élet. Ez a jó, erényes élet nem más, mint az önmagunkkal összhangban való élet. Az er­kölcs célja tehát az önmagunk természetének a mindeneket átható Xoyoq alapján történő elsajátítása (ouceiocnç). Erényesnek lenni ön­maga miatt érdemes, nem pedig külső jutalom vagy félelem miatt. Az embernek összhangban kell élnie a természettel egyénileg és közösségileg is, a társadalmi rendnek a kozmikus rendet kell követ­nie. Ezért az erkölcsi és jogi törvényeknek is akkor természetesek, ha ésszerűek. A természettörvény, amit koyoç irányít, az egyes államok pozitív törvényhozása fölött van. Állandó és egyetemes minden nép számára, közös törvény (vopoç koivoç). A sztoikusok tehát megha­138 Uo. I 13, 1376b6 139 Uo. I 13, 1373M-9 140 VANYÓ, L., Az ókeresztény egyház és irodalma, SZÍT. Bp. 1988, 252. 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom