Papp Miklós: Az erkölcsi belátás előrehaladása a "lex naturalis"-ra vonatkozóan - Studia Theologica Budapestinensia 31. (2003)
II. Az erkölcsi belátás előrehaladása a természetes erkölcsi törvényre vonatkozóan - 1. Az antik világ a természetről és a természetes erkölcsi törvényről
val, ökörrel, sőt még rabszolgával szemben sem - rabszolga minőségében. ... Tehát a szolgával szemben - szolgai minőségben - nincs helye barátságnak, legfeljebb emberi minőségben: bizonyos igazságosság — véleményem szerint - minden embert kötelez mindenkivel szemben, aki képes mással törvényes és szerződéses viszonyba lépni; ily értelemben a barátság is lehetséges a rabszolgával szemben, de csakis emberi minőségben."135 A politikai igazságosságon belül megkülönbözteti a természetes és a törvényes igazságosságot. Arisztotelész a természetes igazságosság alatt közelebbről az ember vélekedésétől független mindig és mindenütt érvényes, íratlan erkölcsi törvényt (aypoupoç koivoç vopoç) ért. Ezzel szemben a törvényes igazságosság emberi pozitív tételezés által nyeri el kötelezőségét, tehát írott, és részleges törvény (yeypappevoq iôioç vopoç). Arisztotelész aztán azzal a kifogással foglalkozik, miszerint nincs természetes igazságosság: ami a természettől van, annak változatlannak kell lennie, de a törvények ezzel szemben állandóan változnak. O nem vitatja a változást, de továbbra is kitart a természetes igazságosság mellett. Az igazságosság az arányok, viszonyok egyensúlya. Minden személynek azt kell megkapnia, ami megfelel az ő rangjának. Hogy egy személy értékét mi szerint kell kimérni, azt az alkotmány rögzíti: a demokráciában ez a szabadság, az oligarchiában a gazdagság, az arisztokráciában az erény. A törvényeknek az alkotmányra kell irányulniuk, tehát ez határozza meg, hogy a mindenkori poliszban mi törvényes és mi törvénytelen. Arisztotelész megkülönbözteti az önmagában legjobb alkotmányt az adott körülményekben a lehető legjobb alkotmánytól.136 A természetes igazságosság, mint az önmagában legjobb alkotmány absztrakt ideál. Ezeket csak a mindenkor adott körülményékben tudjuk megvalósítani. Amennyiben ezek változnak, változik a „megvalósított" természetes igazságosság. Az ideál megvalósítása az eleve adott körülményekben csak a törvényes igazságosság által valósítható meg, de aminek a természetes igazságosság ideáljához igazodnia kell. Arisztotelész Retorikájában egy másik fajta felosztást is találunk: itt megkülönbözteti az egyes polisz saját, írott törvényét a közös, íratlan törvénytől, ami minden embernél elismert.137 Ez utóbbit lehet ne135 ARISZTOTELÉSZ, Éthika Nikomakheia, VIII 13 1161b5 136 ARISZTOTELÉSZ, Politika, IV 1. 137 ARISZTOTELÉSZ, Rétorika, I 10,1368b7 64
