Papp Miklós: Az erkölcsi belátás előrehaladása a "lex naturalis"-ra vonatkozóan - Studia Theologica Budapestinensia 31. (2003)
I. Tudományelméleti keretfeltételek - 3. A lex naturalis a teológiai horizontban
idő Jézusban közvetlenül átlátható az örökkévalóságig, az esetleges történés hordozója az abszolútságnak. Nem csoda, ha a keresztények új időfelfogásban értelmezték magukat. A Krisztusra való emlékezésnek, amiből a közösség élt, nem volt szabad elhalványulnia és épp ezért kellett írásban rögzíteni. Egy olyan hermeneutikát indít el a hatékony emlékezés, aminek célja a Krisztus-esemény egyedülállóságát a saját időbeli helyzetre lefordítani. Ezért nem erkölcsi kódex a Biblia, hanem megérintettség. A Biblián kívüli etikai belátások mérlegeléséhez fontos volt ez a háttér. A gondolkodói nyitottság a környezet etikai gondolataira magától értetődő volt, ez a képzett zsidókhoz hozzátartozott, akik képesek voltak csúcsbelátásokat átvenni anélkül, hogy saját identitásukat eljátszanék. A kereszténység csöndes hellenizálódásáról ezért nem lehet beszélni, inkább az ellentéte az igaz: a keresztény profil egy ilyen minőségi szembesülésben még teljesebben megmutatni magát. A Jézusban való hitben egy előjel adatik a kezünkbe, ami a beolvadó idegen elemeknek új jelentést ad. A keresztény lelki adományok, az erény-, és bűnkatalógusok, az alkalmi előírások a mindennapi élet alakítására a házasságban, a családban, és hivatásban erről a háttértörténésről tanúskodnak. A Biblián kívüli mintákat jóllehet átveszik, de semmi esetre sem válogatás és kritériumok nélkül. 3.4. Az egyházi gondolkodás Az erkölcsteológus az ember természetéről, a természetes erkölcsi törvényről nem gondolkodhat akárhol. Az Egyház a krisztusi erkölcs hermeneutikus értelmezésének kegyelmi helye.70 A krisztusi erkölcs egyháziasan lett megragadva: az Egyház, mint a hívők közössége, a korokon át tartó zarándoklathoz nyújtja az erkölcsi belátások és ítéletképzések kitüntetett hermeneutikus helyét. Emlékezetben tartja és ragaszkodik eredetéhez, és gondolkodva illeszti a jelenhez.71 Az Egyház eredete és élete a Pászka-eseményben gyökerezik.72 Az Egyház nem a tulajdonát igazgatja, de azt meggondolja és a számtalan életbizonyíték által viszi előre. Általában az ember azon gondolkodik, amire szüksége van az értelemteljes és emberhez méltó túléléshez. A 70 DEMMER, K., Fundamentale Theologie des Ethischen, 39-40. 71 LG 8-9. 72 SC 5. 45
