Papp Miklós: Az erkölcsi belátás előrehaladása a "lex naturalis"-ra vonatkozóan - Studia Theologica Budapestinensia 31. (2003)

I. Tudományelméleti keretfeltételek - 2. A filozófia igénye

2.2. A belátás hermeneutikus előrehaladása

Az etikai normák végső metafizikai magalapozása a belátás alapvetően lezáratlan folyamatából ered, ami az értelem állandó erőfeszítésének köszönhetően kommunikábilis nyer alakot.30 A szemantika, a perszonális metafizika mellett nélkülözhetetlen a hermeneutika segítsége. A végső megalapozáshoz rá kell mutatni azokra az előfeltevésekre, amik hallgatólagosan minden egyes kijelentésben együttgondoltak. Ezek a kérdéses előfeltevések nem hasonlíthatók egy tételrendszerhez, mert azok fogalom előttiek. Csak egy saját magunk elvégzett reflexióval lehet a tételszerűség és a fogalmiság szintjére emelni: a szellemnek a lét teljességére való előrenyúlásában tárulnak fel, ezért pontosan itt van a metafizika helye. így tisztázott a gyanúja egy tiszta, tetszőleges tartalommal megtölthető formalitásnak, mert a transzcendentális atematikus tartalom egyszerre tartalmilag meghatározza a megalapozást.31 Ez tematikussá a közvetlen belátás és az azt követő reflexió kölcsönhatásában válik. Ha metafizikai végső megalapozásról beszélünk, akkor mindig bekövetkezik a visszakérdezés erre az alapra.

Hogyan haladunk a belátásban előre? A transzcendentál filozófiai megközelítés azért fontos az erkölcsteológia számára, mert abban nem csak formális módszer adott, hanem tartalom is: a transzcendentális előrenyúlásban atematikusan megsejtett tartalom bontakozik a történelemben tematikussá a hermeneutika erőfeszítése által. A létre, mint a teljességre való előrenyúlás „utasítja" és tartalmilag meghatározza a gyakorlati ész normaalkotását. Ez a tartalom határozza meg a normát, nem az egyetértés: a konszenzus, mint társadalmi faktum nem konstituál etikai érvényességi igényt. Érvényes az axióma: „consensus non facit veritatem". A társadalmi konszenzus jóllehet egy súlyosan meghatározó körülmény, de semmi esetre sem érvényességi alap az erkölcsi kötelességhez, az erkölcsteológia nem szociológia. A konszenzus fontos az igazság keresésében, de nem szabad lemondania a véleménykülönbségekről és az ehhez való jogról. A többség nincs automatikusan az igazság birtokában. Ebből fakadóan

30 DEMMER, K., Fundamentale Theologie des Ethischen, (Studien zur theologischen Ethik 82), Universitätsverlag, Freiburg 1999, 27.

31 DEMMER, K., Sein und Gebot, 90.; RÖMELT, Vom Sinn moralischer Verantwortung, 109, 132.

25