Papp Miklós: Az erkölcsi belátás előrehaladása a "lex naturalis"-ra vonatkozóan - Studia Theologica Budapestinensia 31. (2003)

I. Tudományelméleti keretfeltételek - 2. A filozófia igénye

igénnyel lép fel az erkölcsteológiai megalapozó munkában? Eddig a szubsztanciális metafizika alapozta meg a tanítást az erkölcsi természetjogról és az emberi cselekvésről. Ebben sajnos uralkodóvá váltak azok a nézetek, amik a tényszerű, személy alatti valóságsíkokat előbbre vették, hiszen a háttérben olyan mértékek hatottak, amik a klasszikus természettudományoknak feleltek meg és onnan nyomultak tovább a jogtudományokba. Olykor olyannak tűnik, hogy ami náluk metafizika, az csak egy „magasított fizika".

A szubsztanciális metafizika helyett sürgetővé vált a perszonális metafizika bevetése az erkölcsteológiai megalapozásban. A perszonalizmus különböző áramlataiból különböző elemeket kell beépítenie tanításába, és ezek után számíthatnak csak a tárgyi irányultságú paraméterek.27 A személy szubsztancia a kapcsolatokban és ilyenként is cselekszik; a másik másságával való szemköztiségében tárul fel a lét gazdagsága. A mai metafizikai megalapozásban ezért inkább egy perszonális és interperszonális gondolkodás a szükséges. A perszonális metafizika nem egy konstrukció, nem egy absztrakció, hanem igazából „gondolkodó életmegvalósulás". A transzcendentális és a kategoriális dimenziók a személyben gyökérszerűen összeolvadnak.28 A perszonális kategóriákban gondolkodó ember képes felmutatni, hogy nem hipotetikusan értett princípiumok és normák (vagy azok lecsapódásai elméleti szisztémákban) kommunikálnak egymással és alkotnak konszenzust, sokkal inkább konkrét emberek hozzák a maguk kiszámíthatatlan és lezáratlan többletét a diskurzusba és konszenzusba.29 Aki perszonális kategóriákban gondolkodik, felülmúlja a magas szintű formalizmust, ami a diskurzus-etikus módszerben rejlik. Igazából mindig erős identitások vannak, akik aztán az erkölcsi diskurzusban egymással találkoznak; nem puszta elvek, hanem személyek, és a személyes életükben lecsapódott elvek ütköznek. Minél keményebb a konfliktus, annál több a remény, és így a biztosíték, hogy megújulás fog beállni a gondolkodásban.

27 MÖLLER, Metaphysik, Denkvollzug der Freiheit, Würzburg 1997, 65.

28 MÜLLER, K., Das etwas andere Subjekt, in Zeitschrift für katholische Kirche 120 (1998) 137-163.

29 ROTTER, H., Person und Ethik. Zur Grundlegung der Moraltheologie, Tyrolia, Innsbruck-Wien 1993, 70.

24