Papp Miklós: Az erkölcsi belátás előrehaladása a "lex naturalis"-ra vonatkozóan - Studia Theologica Budapestinensia 31. (2003)
I. Tudományelméleti keretfeltételek - 2. A filozófia igénye
Az Ige és annak erkölcsi üzenete meghallásának lehetőségi feltételét kell először kutatni. Föl kell tárni azt a kérdést, ami minden emberben ágaskodik (nem csak a tudósokban) a felelet után. A kérdés teremti meg az igazi meghallás feltételét, maga a kérdés viszont a felelet által lesz tudatossá.19 Nem indulhatunk ki egyszerűen Jézus Krisztusból, mint legvégső adatból, hozzá el is kell jutni. Az „eljutás lehetőségének" kidolgozása nem egy ártatlan, választható kíváncsis- kodás, hanem az ember legszemélyesebb egzisztenciális ügye20, hiszen azt alapozza meg, hogy hogyan kell az embernek cselekednie. 2, A filozófia igénye 2.1. A természetes erkölcsi törvény szemantikai többértelműsége A tudományos igényesség és a küldetéshez való hűség is megköveteli a pontos szemantikát. A szemantikus erőfeszítésnek egyértelműen definiálnia kell minden felmerülő kulcsfogalmat, és segítenie kell azok következetes alkalmazásában, így van ez a „természet, az ember természete, a természetes erkölcsi törvény" fogalmával is. A többértelműség és a koherencia hiánya aláássák a kommunikációt és a leegyszerűsítés felé hajtják. A nyelvi kultúra a legközvetlenebb rá- mutatás a gondolkodás kultúrájára, mert a gondolkodás precizitása alakítja ki a neki megfelelő kifejezési médiumot. A szemantikai pontosság nélkülözhetetlen szolgálatot tesz az erkölcsi kultúrának, és ennek következtében az ítélet és a közösségi élet biztosságának. Egyetlen erkölcsi szisztéma sem merevedik meg és nem válik kövületté; a szemantika ezért a hermeneutikára visszautalt, különben elveszíti az élő valósággal való kapcsolatát. Hiszen ugyanaz a szó az idő múlásával más jelentést vehet fel, a fogalmak fejlődnek az őket létrehozó belátások növekvő differenciálódásával. A hermeneutika és a szemantika együttes munkájából derül ki, hogy egy fogalom még rendelkezik-e a kifejezőerejével, vagy túlhaladottá vált. Határesetben számolni kell új fogalmak teremtésének lehetőségével, ha a régiek a legjobb akarattal sem kielégítők. Ami a tudományelméletben paradigmaváltásként ismert, annak van párhuzamosan nyelvi megfelelője is. 19 RAHNER, K„ A hit alapjai, 27. 20 RAHNER, K., Az Ige hallgatója. Vallásfilozófiái alapvetés, Gondolat, Bp. 1991, 19. 18
