Erdő Péter (szerk.): Bűn és isteni irgalom mint a mai ember problémája - Studia Theologica Budapestinensia 30. (2002)

Molnár János: A bűn és a kegyelem történelmi találkozásai. Harag, ítélet, kegyelem és szeretet a kispróféták igehirdetésében

Isten ítélete, függetlenül attól, hogy részleges, vagy egyetemes, noha pedagógiailag nehezen racionalizálható, mégis funkcionális: az ítélet megszünteti a szövetséget. A szövetség és annak írott dokumentuma,5 mint Izráel létalapja, létkerete és létlehetősége, Isten szabad kegyelmének cselekedete. Mint kegyelmi aktus azonban : feltételes. Ha Izráel megtartja a szövetségben foglalt feltételeket, Isten is hűséges marad a szövetséghez. Amikor azonban Izráel elfeledkezik a szövetség feltételes voltáról, elbizakodottságában elfordul Istentől, Isten maga fordul népe ellen, s a bekövetkezendő ítéletben érvényteleníti és felszámolja a szövetséget, azaz megszünteti Izráel létalapját. Úgy jelenik meg mint törvényt ülő bíró (Ám 1,3-2,16), akinek pere van a föld lakóival (Hós 4,lk), aki törvényszékre idézi népét (Mik 6,3). Ebben a perben Isten a bíró, a megsemmisítő hatalom Izráel számára. „Kijön az ő helyéről és leszáll, és lépdel a földnek magaslatain, és szétmállanak alatta a hegyek, a völgyek pedig szétszakadoznak, mint a viasz a tűz előtt" (Miki,3-4). Ezért az Úr napja,6 az ítélet napja sötétség napja, melynek hajnalfénye sem lesz (Ám 5,18-20). Ez az ítélet általános. Izráel kincsét a család örökli, sátraikban tövis lesz (Hós 9,6), nem lesz szülés, sem terhesség, sem fogamzás (Hós 9,11), az anya gyermekeivel együtt földhöz veretik (Hós 10,14), minden térségen siralom lesz, és minden utcán ezt mondják : jaj!, s a szántóvetőt is gyászra hívják és a sírni tudókat siralomra (Ám 5,16). Az ítélet elől senki sem menekülhet el: „ha a Seolba ássák is be magukat, kezem onnan is kiragadja őket, és ha az égbe hágnának is fel, onnan is levonszom őket" (Ám 9,2).

Az ítélet tehát mindenkit és mindent megsemmisít, s ha fájó lélekkel is, de a próféták vállalták ennek hirdetését.

A prófécia elhangzásának pillanatában azonban ha Isten bűn elleni haragja jelen idejű is, a bekövetkezendő ítélet minden esetben jövő idejű. A közeljövőben, vagy a távoljövőben fog megtörténni. Épp ezért kérdés, hogy a bűnök feltárást követő minden esetben jövő idejű prófétai ítélethirdetéseknek van-e pedagógiai céljuk, vagy csak egyszerű bejelentések, Isten tervének közlései, amiket tudomásul kell venni, mint változhatatlan tényeket?

5 Hertz J. H., Mózes öt könyve és a haftarák, Bpest 1984, 230.O.

6 Az Úr napjával kapcsolatosan lásd: Molnár János, Sofóniás próféta könyvének és Malakiás próféta könyvének magyarázata, K-vár 1996,220.0.

93