Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)
III. A szüneidészisz, illetve a szüneidosz Órigenésznél - 3. A 'belső' világ
csodáit és tanúságot tettek hitükről. Ezért érdemelnek mint szemtanúk bizalmat és helyeslést.285 A páli levelek szüneidészisz-idézeieinek magyarázó módszere megvilágítja, milyen értelemben veszi át Origenész az Apostol fogalmait. Origenész kétszer idézi a Róm 13,5-öt: „a lelkiismeret miatt is, nemcsak a büntetés miatt kell magatokat alárendelni", s egyúttal magyarázza ezt a helyet.286 Itt dogmatikai értelemben Pállal teljesen összhangban van. A szüneidészisz az a 'belső', amely a hitet a hatalom isteni eredetére vezeti vissza. Az egyháztanító úgy látja ezt a helyet, hogy az Apostol rendeletet ad az egyháznak. Ez nem ellenségeskedésre kell hogy vezessen a világi uralkodók és a hatalom birtokosaival szemben, sokkal inkább, az igazságosság és jámborság révén, a nyugalmat és a zavartalan életet kell szolgálnia. Az ellenállás, az adó és a vámok megtagadása teszik bűnössé a keresztényt.287 Bőségesen kiegészíti ezt azzal, hogy a kötelességmulasztás (a rendelet megszegése) a lelkiismeret vádját feltételezi.288 A szüneidé- szzszt tehát megint kettős értelemben használja. Egyszer mint minden Isten által adott hatalomnak (exuszia) a belső vallásos kötődését, aztán pedig mint erkölcsi ítélkező lelkiismeretet. Az lKor 8,12-t: „Ha testvéred ellen vétkezel s megsérted aggályos lelkiismeretét, Krisztus ellen vétkezel", páli értelemben veszi át.289 Harag és bűn lesz az eredménye annak, ha nem vagyunk eléggé tekintettel keresztény testvérünk érzékeny valláserkölcsi ítélőképességére. Kifejezetten hangsúlyozza, hogy Pál az lKor 8,12-ben inkább a pisztisz elleni bűnre helyezi a hang285 C. Cels. 3,24. 3,39; SC 136. 286 C. Cels. 4,53; SC 136. 287 Com. in Rom. 9,29; PG 14,1229 AB. 288 Com. Rom 9,30; PG 14,1230 A. 289 In Num. hóm. 10,1; SC 29: „sic autem peccantes in fratres et percutientes conscientiam eorum infirmam in Christo peccatis" (lKor 8,12). A páli accusativust ablahvusra gyengíti: „in Christo". A görög szövegtől eltérően az Expos. Prov. 23,75; PG 17,224 D. így szól: „tüptomenosz tén szüneidészin". 74