Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)

I. Szüneidészisz-fogalom kialakulása - Összefoglalás

Pierce művének első fejezetétől130 úgy értékeli, hogy a hauto szüneidenai (szünisztorein) ti, hé szüneszisz, hé szüneidészisz és a to szüneidosz kifejezések mind megegyeznek, és a fogalom, hosszú története folyamán, nem ment át jelentős változáson; Pál is az általános jelentést vette át anélkül, hogy a folytonosságtól eltért volna. A szerző felsorolja a szüneidenai ige különböző jelentéseit és a belőle származó főneveket:

szüneidenai jelentései:

1. valakiről megtudni valamit, ellene vagy mellette tanúskodni,

2. megosztani az ismeretet valamiről valakivel,

3. jól ismerni,

4. visszaható értelemben: önmagamat ismerni;

hé szüneidészisz (hasonló jelentést hordoz)

1. ismeret, tájékoztatás,

2. ismeretet adni, részesítés,

3. elmélyített ismeret,

4. öntudat, lelkiismeret;

to szüneidosz (semleges igenévből képzett = főnevesített igenév)

1. részesítés,

2. lelkiismeret.

Pierce úgy véli, hogy a három értelmezés tanulmánya szempontjából elhanyagolható:

„None of these senses call for detailed study, nor for illustration, for there is no evidence to suggest that the absolute use of this word bears directly upon the idea under discussion".131

A két főnév különbözőségét elemezve kimutatja, hogy a szüneidészisz

„is wider in its scope that to syneidos, being capable of standing for any sense of synoida ... while to syneidos is far more rigorously, although not quite entirely, confined to representing emautó synoida only".132

Azonban itt is úgy értékeli, hogy a szüneidészisz legáltalánosabb jelentése a 'lelkiismeret'.

130 Pierce, C. A., i. m. 13-20.

131 Pierce, C. A., i. m. 18.

132 Pierce, C. A., i. m. 19.

40