Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)

I. Szüneidészisz-fogalom kialakulása - Összefoglalás

Műve második fejezetében133 (The background of syneidesis) Pierce a lelkiismeret-fogalom jelentésárnyalatait különbözteti meg:

NA: Not applicable tho the present enquiry

Itt kizárja a szüneidemi, szüneidészisz és a szüneidosz értelmezését a tanulmányában.

PTI: Philosophic, technical, (ethically) indifferent sense

Az erkölcsileg közömbös értelemben használt kifejezés megtalálható Platónnál, Arisztotelésznél és Khrüszipposz- nál. A szerző ezt a területet is figyelmen kívül hagyja.

M: Moral-content

Ez Pierce tanulmányának sajátos tárgya, amely még tovább osztályozható:

MB

MBA: Normal use of moral bad conscience, or: Moral bad absolute

A szerző kimutatja, hogy amikor a görögök a lelkiismeretről beszéltek, ezen a lelkiismeret-furdalást értették (tapasztalati tartalom).

MENEG: ez a jó lelkiismeret, a rossz lelkiismeret hiánya (NEG/ = negative form)

MPG: Moral positively good conscience

Ott alkalmazható, ahol a jó lelkiismeret, mint pl. Xeno- phonnál, pozitív értelemben szerepel. (Isten adja át az embert a lelkiismeret vezetésének, hogy megvédje őt a fizikai vagy erkölcsi rossztól.)

C. A. Pierce könyvében a rövidítések rendszerével értékeli az Újszövetségben előforduló szüneidészisz valamennyi alkalmazását. Sajnálatos, hogy megfelelő indok nélkül elhanyagolja az első két értelmezési lehetőséget (NA és PTI), bár semmi sem igazolja, hogy ezek a jelentésárnyalatok teljességgel hiányoznának a fogalom újszövetségi használatában. Azonkívül az sem állítható, hogy a PTI pusztán szak- kifejezés lenne.

133 Pierce, C. A., i. m. 21-28.

41