Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)

I. Szüneidészisz-fogalom kialakulása - 2. A lelkiismeret fogalma a görög világban

A Bölcsesség könyve nagyon közel áll Polübiosz szövegéhez. Itt nem szünesziszről, hanem szüneidésziszről van szó:

„0etXóv yáp iSÍ-co TTovripía pápTupi KctTaStKa^opévn, aél 8é TrpoCT6ÍXr|ct)ev tô raXeuà cmve xopépri tt| awe iSijaet".113

Seneca továbbá olyan mondást tulajdonít Epikurosznak, amely az emberben lévő belső vadlót említi.

A szüneidészisz idézett epikureista előfordulásai bemutatták a Szent Pál korában jelenlévő fogalmat.

b) Cinizmus

Epiktétosz csak egyszer használja a lelkiismeret kifejezést, mégpedig abban a képben, amelyet a cinikusról fest:

„Ezeknek az uralkodóknak és türannoszoknak a dárdavivők fegyvereket nyújtanak, hogy megfeddjenek egyeseket, és képesek legyenek meg is fed- deni a bűnösöket, lévén ők maguk is gonoszok. A cinikusnak fegyverek és csatlósok helyett ezt a lehetőséget a lelkiismeret nyújtja".114

A cinikus bölcs hatalmát a lelkiismeret (meggyőződés) adja.

Egy ilyen, Epiktétosz által áthagyományozott felfogás közel áll a korintusi 'erősek' meggyőződéséhez.

íme a tökéletes cinikus ideálja, amint Senecának barátja, Démet- rius bemutatja:

„Ha a lélek az élettelen dolgokat megvetette, ha a félelem felülkerekedett és kapzsi reménykedéssel nem dédelget végtelen dolgokat, ha nem azt mondja, hogy a gazdagságot kívánja; ha a világot mint mindezek egyik ajándékát tekinti és meggyőződését gazdagon feltárja, sőt ha mindig a közéletben élt, inkább magát terhelve meg, mint másokat: az ilyen az idő előrehaladtával szilárdan és derűsen áll meg és sajátította el a szükséges és hasznos tudást".115

Ez a szöveg egészen megközelíti a korintusi keresztények felfogását: gazdagoknak hiszik magukat,116 azt hiszik, hogy állnak (heszta- nai),m tökéletesek (teleioi)118 és tökéletességük a gnószisz. Ebben ha113 Polübiosz 17,10.

114 Epiktétosz III, 22,94.

115 De benef., VII, 1,7.

116 lKor 4,8; 3,21.

34