Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)
I. Szüneidészisz-fogalom kialakulása - 1. A lelkiismeret fogalma az Ószövetségben és a zsidóságban
Philón kifejti: „jobb dolog a nevelés során ütéseket elszenvedni, minthogy a nevelő lemondjon rólunk."83 84 Ezért arra kell kérni Istent, hogy inkább büntessen, minthogy elhagyjon bennünket. Mert amikor lemond rólunk, akkor nem tart már minket sajátjának. De amikor büntet, akkor nagylelkűen helyrehozza bűneinket, amennyiben saját Logoszát küldi a lelkűnkbe és így ment meg bennünket. Itt a Logosszal egyenlővé tett vádló (elenkhosz) büntető funkciója pozitív, mert a büntetés hiánya azt jelentené, hogy Isten az emberről teljesen lemond. Ez a feladat azonban annyiban korlátozott, hogy az ember megmentése Isten és nem a lelkiismeret által történik. Philónnak sikerült a vádló negatív feladatának értelmet adni. d) Philón történeti helye Nem könnyű Philónt besorolni a lelkiismeret-fogalom fejlődésének történetébe. Korának elterjedt nézeteivel Philónt a szüneidosz szó használata hozza kapcsolatba. A lelkiismereti folyamatok elemzésében sokat köszönhet az új-püthagóreusoknak, akiknek nemcsak Rómában, hanem Alexandriában is volt központjuk. A sztoikus filozófiával, amely közel áll Philónhoz, a lélekbe ültetett isteni logoszról szóló elképzelés köti őt össze, amelyet ő a lelkiismeretre is átvisz.85 Újszerű azonban Philónnál, hogy a lelkiismeretet úgy képzeli el, hogy az az észtől szabadon áll és önállóan működik. A lelkiismeretről szóló tanításának döntő részét azonban nem a görög világból, hanem az Ószövetségből meríti, bár ez utóbbival kapcsolatban egészen új fogalmi megközelítést vezet be. Az első, ami összeköti őt az Ószövetséggel és elválasztja görög környezetétől, az elenkhó, elenkhosz szavak tömör értelmi használata. A vádló és az ítélő feladat összefoglalása pontosan megfelel az ószövetségi jakah szócsoportnak, amely mindenekelőtt a bölcsességi irodalomban foglal el jelentős helyet. A Philón által használt elenkhó a görög környezetben: megszégyenít, megfedd, megcáfol, vizsgálatnak alávet. 83 Op. Mund. 128. 84 Det. Pot. Ins. 145. 85 Vö. Decal. 87; Op. Mund. 128; Det. Pot. Ins. 23. 28
