Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)

I. Szüneidészisz-fogalom kialakulása - 1. A lelkiismeret fogalma az Ószövetségben és a zsidóságban

A görög világban ez a 'tudás' lesz 'tudomás', majd 'lelkiismeret' és az emberben megtalálható 'tanú', 'bíró', 'vádló'. Megjelenik egyúttal a lelkiismeret különböző minősítése is: rossz, jó, tiszta. Az Ószövetségben a héber 'szív' (leb) szó tölti be a lelkiismeretnek megfelelő feladatot. Ennek hatása az Újszövetségben is fellelhető, sőt kapcsolódik a szMueidészisz-fogalomhoz.10 11

A kifejezés az Újszövetségben már etikai-morális jelentést hordoz, rendszerint negatív értelmezésben, a pozitív alkalmazás pedig kapcsolatban áll a hit és a keresztény élet teljességével.

1. A lelkiismeret fogalma az Ószövetségben és a zsidóságban

Az Ószövetség és a zsidóság a legközelebbi környezetet jelenti az Újszövetség számára. Ezért mindenképpen szükséges, hogy rákérdezzünk arra, vajon vannak-e a szüneidészisznek ószövetségi és zsidó gyökerei. Mindenekelőtt megvizsgáljuk, hogy a LXX és a zsidó-keresztény irodalom miképpen alkalmazta a szüneidenai szócsoportot, hogy ezáltal ellenőrizhessük, nem rejlik-e ebben valamiféle zsidó-utalás, majd azt a módszert elemezzük, amely alapján a zsidók a lelkiismeret jelenségét ábrázolták.

1.1. A szüneidenai szócsoport a LXX-ban és a zsidó-hellén irodalomban

A LXX-ban öt alkalommal szerepel12 a szüneidenai ige: Lev 5,1; Jób 27,6; IMak 4,21; 2Mak 4,41; III.Mak 2,8. A hé szüneidészisz főnév két előfordulása bizonyítható,13 egyszer pedig a Sir 42,18 variánsa, amelynek esetében néhány kéziratban az eidészisz szó szerepel.14 A Makkabeusok könyvének,15 a Bölcsesség könyvének és a Sirák fia

10 Vo. Norden, E., Agnostos Theos, Teubner, Stuttgart 1974, 136, N° 1.

11 Zsid 10,22.

12 Hatsch, E. - Redfath, A., A Concordance to the Septuaginta and the other greek version of the Old Testament II, Akademische Druck- und Verlagsanstalt, Graz 1954.

13 Préd 10,20; Bölcs 17,10.

14 Az A és B (nagybetűs) fordításokban az eidészin szerepel, míg a Sinaiücus szüneihé- szint olvas. A LXX esetében Rahlfs, A., Septuaginta, id est Vetus Testamentum graece iuxta LXX interpretes, Stuttgart 1979, kiadását használjuk.

15 Bár az IMak nyelve a héber, mégsem rendelkezünk az eredetivel. Vö. Abel, F. M., Les livres des Maccabées (Bible de Jérusalem), Cerf, Paris 19613, 10-12.

13