Kránitz Mihály: A lelkiismeret fejlődése Órigenészig (2002) - Studia Theologica Budapestinensia 29. (2002)
I. Szüneidészisz-fogalom kialakulása - Használat - Jelentés
Használat Az Ószövetség héber szövegében nincs megfelelője a ctuvclStictlç szónak, és a LXX-ban is csak szórványosan fordul elő.5 Először Démokritosznál6 és Khrüszipposznál7 fedezhető fel, majd gyakorlatilag eltűnik az irodalomból, s csak az I. század során tűnik fel a tó ctuvclSós semleges főnév Philón, Josephus és Plutarkhosz műveiben. Római területen Cicero és Seneca írásaiban conscientia fordításaként jelenik meg. A szinoptikusoknál nem találjuk, de Szent Pálnál a szabadságra nevelő erkölcsi tanítás alapszava. A pasztorális levelekben, a Zsidóknak írt levélben és az lPéter levélben az elterjedt keresztény szókészlet részét alkotja. Jelentés A hé szüneidészisz főnév a görög nyelvben viszonylag későn jelent meg.8 A Kr. e. V—III. század között elszórtan, de bizonyíthatóan, és mindenekelőtt a következő jelentésekkel: 'tudomás', 'tudás', 'tudat', 'öntudat'. A lelkiismeret maga is többjelentésű fogalom, ezért értelmezése mindig a szövegösszefüggés alapján változik. A szüneidészisz feltárja a szünoida ige alapjelentését: „az ember tudása valamiről."9 Szinonimáival együtt (to szüneidosz és a hé szüneszisz) mindenekelőtt a profán görögségen belül található meg, ahol egyáltalán nem volt filozófiai kifejezés. Az erkölcsi fogalmak egy kevéssé vizsgált csoportjához tartozott, amelyet a filozófiai etika átvett, mint számára a népies gondolkodásmód által felkínált anyagot.10 5 Vö. Préd 10,20; Bölcs 17,10; Sir 42,8 (sinaiticus-variáns); Spicq, C, Lexique Théologique du Nouveau Testament, Éditions Universitaires-Cerf, Fribourg-Paris 1991, 1469-1473. 6 Fragm. 297b. Vö. Nestle, W., Bemerkungen zu den Vorsokratikem und Sophisten, in Philologus (Zeitschrift für das Klassische Altertum), 1908, 548. F. Prat szerint (La théologie de Saint Paul, Beauchesne, Paris 1925, 56) Periklész kora a 'lelkiismeret' szót nem ismeri. Elsőként Ménandrosz maximáiban találkozunk vele: „Minden halandó lelkiismerete egy isten" (Frag. 654, Didót, 103). Art. cruveÍSricns, in Spicq, C, Lexique, 1469. 7 Diogenes Laertius, VII, 85, in Lives of eminent Philosophers II, HUP, Cambridge 1995, 192. Lásd még: Diogenész Laertiosz, A sztoikus filozófusok életrajza: Khrüszipposz, in Sztoikus etikai antológia, Gondolat, Budapest 1983, 171-180. 8 Vö. Theologische Realenzyklopädie 13, Berlin 1884, 198. 9 Vö. Exegetisches Wörterbuch zum Neuen Testament III, Kohlhammer, Stuttgart 1983, 721. 12
