Erdő Péter: A Magyar Katolikus Egyház 1945-től 1965-ig. Teológiai Tanárok Konferenciája Budapest, 2001. január 29-31. - Studia Theologica Budapestinensia 28. (2001)

Tarjányi Béla: Egy biblikus professzor "karrierje" a szocializmusban. Mócsy Imre SJ. élete

püspök igazolja, hogy ezek a könyvek szigorúan teológiai szakköny­vek. Én gyorsan megköszöntem, és már szaladtam is, hogy összeír­jam a szükséges könyveket, mintegy 70 darabot. Amikor megérkez­tek, már új parancsnokunk volt. Kérdezte, hogy mi ez a könyvtárnyi kötet? Mondtam neki, hogy amikor a Hamvas püspök úr itt járt bel­ügyminiszteri engedéllyel, akkor kaptunk engedélyt a könyvek be­szerzésére. Ezzel nem hazudtam, csak épp nem mondtam meg, hogy kitől kaptuk az engedélyt. Három évig ebből a 70 könyvből éltünk. Ami könyv meg hiány­zott, azt pótolta a velünk levő papok tapasztalata. Az egyik teológus két év teológiával ment ki 56-ban, s mindjárt fel is szentelték, pedig csak azt kértem, hogy számítsák be neki. A másik Amerikába ment, kettő pedig váci egyházmegyés. Másik kettő meg maszek szakmun­kás lett. Egyikük nemrég kapott kiváló dolgozói elismerést - ő épí­tész -, a másik meg a vízvezetékszerelő szakmája mellett teológiai doktor. Az egyik házkutatásnál megtalálták nálam a vizsgaeredményeket: papírlapok, rajtuk különféle nevek, keresztbe-hosszába. Itt a tanáro­ké, ott a növendékeké, amott pedig egy jelzés, hogy 20/5, vagy 82/5. Ez azt jelentette, hogy hány óra volt egy-egy tantárgyból, és hogy hányasra felelt belőle az illető. Az ávósok megkérdezték, hogy miféle titkosírás ez. Azt feleltem: „Vigyázzanak, mert ez olyan rendkívül fontos okmány, amilyen a történelemben még nem volt!" Hogy került az Atya a vasúthoz? Amikor kikerültem a börtönből, unokabátyám, Mócsy János aka­démikus, megkérdezte, hogy milyen állást szeretnék, mert van tudo­mányos munka az Akadémián, vagy pedig az Állatorvosi Főiskolán egyszerű fizikai munka. Mondom neki, hogy a fizikai dolgozóké a hatalom, márpedig mindig rám fogták, hogy a hatalom pártján állok, azért is azt választom. Könyvtári főmunkaerő lettem. Munkám: köz­ponti fűtés, szén-salak hordás, takarítás. Aztán 3-4 nap múlva mond­ja Karcsi bácsi: „Te, hallod, amikor a te unokatestvéred megmondta, hogy ki voltál, megijedtem, hogy mit kezdek veled!? De te úgy fogod azt a vödröt, mintha mindig ezt csináltad volna!" Akkoriban mindig igen jó viszonyban voltam az egyetemi taná­rokkal (tegeződtünk). A disszertációikat én dolgoztam ki: tejgazda­ságról, véralvadásról. 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom