Erdő Péter: A Magyar Katolikus Egyház 1945-től 1965-ig. Teológiai Tanárok Konferenciája Budapest, 2001. január 29-31. - Studia Theologica Budapestinensia 28. (2001)
Olofsson Placid OSB. Egy magyar szerzetespap a Gulágon
egyik fogolytársam rájött, hogy az Úr Jézusnak az a csodálatos hasonlata a szőlőtőről és a szőlővesszőről azzal fejeződik be, hogy az Úr Jézus megmondja, miért is mondta el ezt a hasonlatot az apostoloknak: „Azért mondtam ezt nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és így az örömötök teljes legyen" (Jn 15,11). Ez nagyon odaillett a második szabályhoz, hogy az örömöket kell észrevenni. Az Úr Jézusnak ez volt ugyanis a célja - lehet, hogy ezzel kicsit messzire megy az ember, de Jézus kijelentése alapján gondolhatunk erre -, hogy ő azért jött a földre, hogy a mi örömünk teljes legyen. Roppant merész dolog, hogy ezt egy fogoly olvassa ki a Szentírásból! Szerintem ez hallatlanul nagy dolog! Én pedig még kiegészítettem ezt azzal, amit én erről tudtam. Ilyeneket mondtam nekik: Ezen ne csodálkozzatok, mert a Úr Jézusnak az élete tele volt örömmel. Azzal is kezdődött. A görög szöveg szerint az angyal azt mondta Máriának Názáretben, hogy „örvendj, Mária!", nem pedig azt, hogy „üdvözlégy, Mária". Ha a görög szöveget nézzük, ez a pontos fordítás. Nem vagyok Szentírás-tudós, de azért annyit tudok a görögből, hogy az angyal ezt mondta: „örvendj, Mária!" Ez a legelső mozzanata a megtestesülésnek. És a pásztoroknak mit énekeltek az angyalok, amikor az Úr Jézus megszületett? „Nagy örömet hirdetek nektek!" Mikor pedig Jézus megkezdte nyilvános működését, azt mondta, hogy „higgyetek az evangéliumban, az örömhírben!" Az euangelion-ban kellett hinni, a jó hírben, az örömhírben. Az evangéliumok azt is gyönyörű szépen leírják - egyszer megszámoltam, hogy hányszor, már nem emlékszem rá pontosan, úgy tudom, hogy 27 alkalommal beszélnek róla az evangéliumok -, hogy az Úr Jézus az örömöt emlegeti. Ilyen részletekre emlékeztem vissza például, hogy „azért jöttem hogy örömötök legyen", „örömötöket senki sem veheti el tőletek", „a szomorúságotok örömre változik", sőt, még ilyesmit is mondott az Úr Jézus: „ha szeretnétek engem, örülnétek". Az örömről beszélt még a kereszthalál előtt is. Amikor aztán a fogolytársaim megtalálták ezeket az örömről szóló kijelentéseket, jöttek hozzám nagy boldogan, és mutogatták nekem, hogy megtaláltuk, itt van a szövegben ez is, az is! Ilyenkor én is igen-igen boldog voltam! De menjünk még tovább! Mindenütt, ahová az apostolok elvitték az evangéliumot - az Apostolok cselekedetei két helyen is leírja ezt -, „öröm töltötte be az egész várost". Az egyik fogolytársam persze ezt 72
