Gárdonyi Máté: A papi élet reformja a Trienti Zsinat korában (2001) - Studia Theologica Budapestinensia 27. (2001)
2. A papi identitásról folyó XVI. századi viták háttere - 2.1. Papnevelés a középkorban
főpásztorok között. Mindazonáltal a zsinat azzal, hogy legalább célul tűzte ki a papság képzésében a teológia elsajátítását s ehhez önálló intézmény felállítását, irányt szabott a későbbi fejlődésnek. A későközépkori egyházmegyei zsinatok elsősorban a szenteléshez bocsátás szigorítását és az alkalmas, méltó személyek kiválasztását sürgetik.48 A kánonok egyébként az általánosságok szintjén mozognak, s a klérus külső fegyelmének megszilárdítását tartják elengedhetetlennek. Gyakran olvasunk botrányos újításokról és szörnyű eltévelyedésekről,49 ám ezek mindig ugyanazokra a visszaélésekre vonatkoznak. Megerősödött azonban annak követelése, hogy a pap ne éljen együtt világiakkal, vagyis különüljön el életformájában, magatartásában, ruházkodásában a laikusoktól.50 A Trienti Zsinat reformja a papnevelésben ezen a nyomon haladt, amikor a szemináriumot zárt intézetként képzelte el. Az egyházmegyei szintű törvénykezés a szentelésre készülőket elsősorban az intellektuális alkalmasság szempontja alapján válogatta volna meg. A jelölt — találjuk a korábbi szövegekben — legalább olvasni tudjon és értsen latinul. A humanista eszmények korában aztán emelkednek az elvárások, hiszen a pap elsősorban tudós férfi kell, hogy legyen, bár a jó hír és a tiszta lelkiismeret is a kritériumok között szerepel. A sens-i zsinat (1485) felsorolja azokat a követelményeket, amelyeknek a szentelést megelőző vizsgálaton meg kell felelni: tudás (latinul érteni, a zsolozsma és a liturgia végzéséhez), erkölcsi élet, kánoni kor, jó és kipróbált élet, méltóságteljes társadalmi érintkezés.51 A reformáció idején ezekhez járul még a katolicitás és a dogmatikai tévedésektől való mentesség.52 48 Nihil est quod ecclesiae magis officiat quam indecens promotio indignorum, nam dum indignis ad sacros ordines patet adscensus, inordinata crescit ambitio et proficiendi in scientia cura et studium amputatur et ecclesiastici ordinis dignitas ducitur in contemptum, (tortosai zsinat 1429) MANSI XXVIII. 1146. 49 ...novitates scandalosas et deformitates monstruosas... (sensi zsinat 1485) MANSI XXIX. 421. 50 ...presbiteros lusores, potatores, ebriosos aut laicorum convivia frequentantes (salzburgi zsinat 1420) MANSI XXVIII. 1010. 51 Cum in sacris ordinibus conferendis fidele, solemne et devotum praecedere debeat scrutinium et examen in scientia, moribus et aetate, statuimus et ordinamus ne de caetero episcopi praesumant aliquos ad sacros ordines et praesertim ad sacrum sacerdotii ordinem promovere, nisi sint aetatis legitimae, bonae et probatae vitae et conversationis honestae. Sciant legere et construere 31
