Gárdonyi Máté: A papi élet reformja a Trienti Zsinat korában (2001) - Studia Theologica Budapestinensia 27. (2001)
2. A papi identitásról folyó XVI. századi viták háttere - 2.1. Papnevelés a középkorban
2.1.4. A szentelési vizsga tartalma a Tridentinum korában A XVI. századból jól dokumentált ismeretanyaggal rendelkezünk a szentelés előtti vizsgálat tartalmára vonatkozóan. Számtalan könyvecske maradt fenn De officio examinatoris címmel, ezek egyikét elemezzük az alábbiakban. Mit kellett ellenőriznie egy vizsgáztatónak 1556 körül Rómában?52 53 A kérdőív három részre tagolódik: először a vizsgázó korát, szentelési titulusát és a szentelés időpontját, majd az akadályokat és az azok alóli felmentéseket, végül a vizsgázó tudását kell megvizsgálni.54 Ami az időpontot illeti, a tonzúrát 7 éves korban, a papszentelést 25 évesen, a püspökszentelést pedig 30 évesen lehet kérni. Ügyelni kell, hogy a tonzúrát a jelölt ne csak a privilégium miatt vegye fel, hanem valóban azzal a szándékkal, hogy egyházi személy legyen.55 Meg kell azt is vizsgálni, hogy van e szentelési titulusa a jelöltnek, illetve hogy a szentelés időpontja nem esik-e liturgikus tiltás alá. Akadálynak számít, ha valaki eretnek gyermeke, ám szövegünk idejében nem lehetett érvényt szerezni ennek a kánonnak.56 Ugyancsak meg kell vizsgálni, hogy a jelölt teljesíti-e klerikusi állapotából adódó kötelezettségét, a zsolozsmát. A vizsgázó tudását a szentelés fokozata szabta meg. Rómában magasabb műveltségi színvonalra törekedtek, mint általában: aki alkalmas a lelkipásztorkodásra másutt, nem biztos, hogy megfelel az Örök Városban.57 A minimálkövetelmény az egyszerű pap számára epistolas et evangelia ac reliquum officium bene et convenienter intelligere. MANSI XXXII. 417. 52 ...super haeresibus hoc tempore jactatis, quid de illis, et contra, quid de romana catholica et apostolica ecclesia sentiant diligenti examinatione explorentur, (augsburgi zsinat 1548) MANSI, XXXII. 1300. 53 közli: PELLICCIA, G., La preparazione ad ammissione dei chierici ai santi ordini nella Roma del secolo XVI. Roma, 1946. 442-447. 54 Officium examinatoris dividitur in tres partes. In prima agitur de titulo, aetate et tempore examinandorum. In 2.a de illorum impedimentis. In 3.a de scientia eorundem. PELLICCIA, 442. 55 Nulli conferenda esset prima tonsura, nisi illi, de quo certo constat eo animo illam petere ut fiat ecclesiasticus, et non propter solum privilegium. PELLICCIA, 442. 56 Haec statuta pontificum non videntur servari nostris temporibus in tanto multitudine haereticorum, dummodo sint vere catholici hi, qui cupiunt promoveri. PELLICCIA, 444. 57 Praeterea est advertendum aliquem dericum esse idoneum, qui curam habeat 32
